„Mozaik képregényújság” változatai közötti eltérés

A Mozaik az egyik legnépszerűbb képregényújság, amelyet először 1955-ben adtak ki az egykori[[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]-ban. Jelenleg a Mozaik a legrégebben megszakítatlanul futó német [[képregény]]. A képregényt a kezdetekben Hannes Hegen (eredetileg Johannes Hegenbarth; * 1925, † 2014) rajzolta és írta, az idők során munkáját egyre népesebb csapat támogatta. A képregény eleinte háromhavonta, majd havonta jelent meg. Főhőse a három manó Dig, Dag és Digedag (közös nevük: Digedagék), akik jellemükben nem sokban különböznek egymástól. A három manó a történelemben számos kalandot él meg: az egyes, általában egy-két éves szériák egy-egy történelmi korhoz kötődtek: a manók így jártak az [[Római Birodalom|ókori Rómában]], a világűrben, a nagy feltalálók korában, a középkori [[Velence (Olaszország)|Velencében]], a XIX. század végi Amerikában vagy a XIX. század eleji [[Oszmán Birodalom|Török Birodalomban]]. 1975-ben a kiadó (Verlag Junge Welt) és Hannes Hegen összeveszett, ennek a következménye az lett, hogy a Mozaik bár folytatódott, de új szereplőkkel: Abrax, Brabax és Califax (közösen: Abrafaxok) elődeikkel ellentétben jól megkülönböztethetők egymástól: Abrax a bátor, néha vakmerő, Brabax a tudományok elkötelezettje, Califax a jószívű haspók. Az új főszereplőket Hegen munkatársa, Lona Rietschel tervezte meg, a lapot Hegen egykori munkatársai vitték tovább. A manók változatlanul történelmi korokon keresztül kalandoznak: jártak így többek között a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején Magyarországon, de az [[ókori EgyiptomtólEgyiptom]]tól a világgazdasági válsággal érintett Amerikáig a legkülönbözőbb korokban és helyszíneken. Az egyes szériákban általában akad egy-egy szövetséges kísérő, és egy-egy ellenség, utóbbiak közül kiemelkedik a Mozaik talán legsikerültebb alakja, Csetepaté márki. A német egyesítés után a Verlag Junge Welt megszűnt, ezért 1992-től a Steinchen für Steinchen Verlag vette át a lapot. A lapot addig készítő törzsgárda kiöregedett és nyugdíjba mentek, az új munkatársak mind megjelenésében, mind történetszövésében jelentősen megújították az eredeti lapot, azonban a régi idők népszerűségét már nem tudták megtartani. A Mozaik a mai napig létezik, különösen az egykori keletnémet területeken hatalmas rajongótábora van. Külföldön viszont – Magyarország, Görögország és Spanyolország kivételével – eddig hosszabb távon nem tudott gyökeret ereszteni.

::*'''Harlekin:''' a [[Commedia dell'artedell’arte]] figurája, az Abravaxok első barátja. Magas, vékony, szőke hajú figura, foltozott ruhában. Dalmáciában találkoznak és Velencében válnak el útjaik.

Magyarországon 1971-től jelent meg az újság, az NDK-ban épp akkor futó vadnyugati történet került kiadásra, eléggé meglepő módon nem az elejétől, hanem a történet 27. számától (a Mozaik 178. számától). Mivel 1971-1972-ben csak öt szám jelent meg és csak 1973-tól volt havi megjelenés, a magyar kiadás egy év késéssel hozta ki a füzeteket. (1987-ben a [[Móra Ferenc könyvkiadóKönyvkiadó]] megpróbálta pótolni a történet hiányzó elejét, ezért Digedagék Amerikában címmel kiadott egy 6 számot tartalmazó gyűjteményes kötetet, azonban ezt nem követte több.) A Hegennel való szakítás után 1976-tól az Abrafax számok az NDK-beli megjelenéshez képest egy hónap késéssel jutottak el Magyarországra. A magyar verzió kiadója is a Verlag Junge Welt volt, a nyomdai munkálatok is [[Lipcse|Lipcsében]] folytak, csak a kész lapok kerültek Magyarországra, ahol a [[Magyar Posta Zrt.|Magyar Posta]] terjesztette. A fordító Dani Tivadar volt. 1990 júliusában jelent meg az utolsó szám, a német újraegyesítés előtti NDK-s gazdasági zűrzavar miatt a magyar kiadás mindenféle értesítés nélkül megszűnt, félbehagyva az akkor aktuális történetet.