„Rombauer E. Roderick” változatai közötti eltérés

Rombauer E. Roderick fiatal fiúként, mint honvéd vett részt az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es magyar szabadságharcban]] apjával, [[Rombauer Tivadar]]ral s két férfitestvérével, [[Rombauer Gyula Róbert]]tel és Rombauer Richárddal, Richárd bátyja hősi halált halt az 1849-es [[Vízaknai ütközet|vízaknai ütközetben.]] A [[világosi fegyverletétel]] után a megtorlások miatt emigrálniok kellett. Az emigráció után a Rombauerek beilleszkedtek az amerikai polgári életbe, s nagy megbecsülést vívtak ki maguknak. Puritán életmódjuk, szorgalmuk, hasznos tevékenységeik, majd az [[amerikai polgárháború]]ban való részvételük csak növelte a család jó hírnevét. Mind a négy hadra fogható Rombauer férfi ([[Rombauer Rafael Guidó]], Rombauer E. Roderick, [[Rombauer Gyula Róbert]], [[Rombauer Roland]] önként vállalt katonai szolgálatot az unionisták oldalán.

Rombauer E. Roderick az 1. missouri önkéntes gyalogezredben mint közlegény teljesített szolgálatot, később az U. S. tartalék hadosztály első ezredében kapitány lett. Az amerikai polgárháború után [[Saint Louis (Missouri)|St. Louis]]ban városi bíróként, majd a Circuit Court és a fellebblezési bíróság bírájaként működött. Sokáig jogtanácsosa volt az iskolaszéknek. Kiváló szónok és publicista, Missouri állam egyik legkiválóbb jogásza volt. Főleg németek közt élt, de a magyarokkal is tartotta a kapcsolatot, [[Kossuth Lajos]] 1894-ben bekövetkezett halála alkalmából ő mondott beszédet a St. Louis-i magyaroknak. 1896-ban mint az amerikai magyar küldöttség egyik tagja hazalátogatott a [[1896-os millenniumi ünnepségek|millenniumi ünnepségekre]], [[magyar nyelv|magyar]] és [[angol nyelv]]en is beszédet mondott [[Széchenyi István]] szobránál. Ugyanezen alkalomból módot talált arra, hogy [[Visegrád]]on, a magányosan élő [[Görgei Artúr]]t meglátogassa, egy teljes napot töltött a magyar szabadságharc fővezérénél.