„Szacsvay Imre (politikus)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A Szacsvay család régi székely származású, nevét Háromszék vármegye Szacsva nevű helységéről kapta. Az esztelneki ágból Szacsvay István és Bartos Anna fiai Ádám és István a Székelyföldről Bihar megyébe telepedtek át és ott alapítottak családot. A család 1827-ben hirdette ki nemességét.
 
Szacsvay Imre a Bihar megyei Kisürögdön született, de Biharsályiban anyakönyvezték, akkor még Szatsvayként írták be a nevét. Apja Szacsvay Lajos, a váradi káptalan főerdésze, uradalmi ispán, anyja Szilvay Johanna a Roskoványi családdal volt rokonságban. Rendszerint ifjú Szacsvay Imre nevet használta, megkülönböztetésül nagybátyjától, id. Szacsvay Imrétől, aki a nagyváradi 55. honvédzászlóalj századosaként az 1849. február 8-i Piski csatában halálos sebet kapva február 13-án elhunyt.
Rendszerint ifjú Szacsvay Imre nevet használta, megkülönböztetésül nagybátyjától, id. Szacsvay Imrétől, aki a nagyváradi 55. honvédzászlóalj századosaként az 1849. február 8-i Piski csatában halálos sebet kapva február 13-án elhunyt.
 
Tanulmányait a Nagyváradi Római Katolikus Főgimnázium elvégzése után a [[Nagyváradi Királyi Katolikus Jogakadémia|Nagyváradi Királyi Katolikus Jogakadémián]] folytatta, ahol elvégezte a jogi kar első évét, de a másodévet már Kassán fejezte be 1836-ban.
== Emlékezete ==
 
* 1904-ben utcát neveztek el róla Nagyváradon.
Ma is álló emlékszobrát, [[Margó Ede]] alkotását [[1907]]. [[március 15.|március 15-én]] leplezték le [[Nagyvárad]]on. Felirata: „Csak egy tollvonás volt bűne”. A szobrot 1937 júniusában lebontották, majd a [[Bécsi döntések#A második bécsi döntés|második bécsi döntés]] után, 1942-ben az eredeti helyére állították vissza.
* Ma is álló emlékszobrát, [[Margó Ede]] alkotását [[1907]]. [[március 15.|március 15-én]] leplezték le nagyváradi Ezredévi Emléktéren. Felirata: „Csak egy tollvonás volt bűne”. 1937 júniusában a román hatóságok eltávolították a szobrot és a múzeum raktárába szállították. A [[Bécsi döntések#A második bécsi döntés|második bécsi döntés]] után, 1942. május 5-én, ismét felállították régi helyére, ahol napjainkban is áll. Soós István Nagyvárad polgármestere akkor beszédében figyelmeztetett: „Midőn Nagyvárad város közönsége nevében újból átadom a kegyeletnek és tiszteletnek Szacsvay Imre szobrát, teszem ezt abban a reményben, hogy ez a szobor most már örökké és véglegesen megtartja helyét és Nagyvárad magyarsága elég erős lesz, hogy ezt a szobrot és vele együtt a magyar érdekeket bármikor, bárkivel szemben megvédelmezze.” 1990-től kezdve a szobor a március 15-i és október 6-i nagyváradi, bihari megemlékezések fő színterévé vált. 1999. október 24-én – 1942 óta először – emlékeztek meg szélesebb keretek között Nagyváradon Szacsvay Imréről.
 
* 2000. október 24-én a Magyar Országgyűlés jegyzői kara kezdeményezésére első alkalommal rendeztek Budapesten Szacsvay Imre-emléknapot. Ezen Nagyváradot háromtagú küldöttség képviselte: Kapy István nagyváradi alpolgármester, Lakatos Péter bihari alispán dr. Fleisz János történész, egyetemi tanár. A megemlékezés Szacsvay Imre síremlékének megkoszorúzásával kezdődött a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 31-es parcellájánál. A váradiak hasonló tisztelgésére azelőtt 101 évvel került sor. Az esemény Szacsvay emléküléssel, majd Szacsvay portréjának Áder János, az országgyűlés akkori elnöke általi leleplezésével folytatódott az Országgyűlés jegyzőinek irodájában, amelyet az óta Szacsvay-teremnek neveznek. Akkor határozták el, hogy évente, október 24-én megszervezik a Szacsvay-emléknapot, felváltva Nagyváradon, illetve Budapesten. A kezdeményezést 2001-ben hivatalos megállapodás rögzítette. Ugyanakkor az Országgyűlés jegyzői kara megalapította a Szacsvay Imre-díjat, amelyet nagyváradi, bihari, 35 év alatti kiváló alkotók, művészek, politikusok kaphattak meg. Azóta a megemlékezések rendszeressé váltak.
A [[debrecen]]i Kossuth-szobor talapzatán is ott áll Szacsvay Imre a nagyváradihoz meglehetősen hasonlóan formált alakja – ugyancsak Margó Ede alkotása.
* 2011-ben Nagyváradon általános iskolát neveztek el róla.
 
* 2014. március 16-án a Biharsályi katolikus templom kertjében, Szacsvay Imre bronz mellszobrát állították fel, amely Deák Árpád nagyváradi szobrász alkotása. Az ünnepi eseményekre árnyat vetett politikai felhangok kimutatták, hogy a megemlékezéseket politikamentessé kell tenni, hogy az egész helyi magyar közösség magáénak érezze ezeket minden párt és ideológiai kötöttség nélkül.
1904-ben, utcát neveztek el róla Nagyváradon. A Margó Ede szobrászművész által megalkotott Szacsvay-szobrot 1907. március 15-én avatták fel a nagyváradi Ezredévi Emléktéren. 1937-ben a román hatóságok eltávolították a szobrot és a múzeum raktárába szállították.
A* [[debrecen]]iEzeken kívül a debreceni Kossuth-szobor talapzatán is ott áll Szacsvay Imre a nagyváradihoz meglehetősen hasonlóan formálthasonló alakja – ugyancsak Margó Ede alkotása.
 
* Budapesten, Debrecenben, Miskolcon utca őrzi Szacsvay Imre nevét.
1942. május 5-én, ismét felállították régi helyére, ahol napjainkban is áll. Soós István Nagyvárad polgármestere akkor beszédében figyelmeztetett: „Midőn Nagyvárad város közönsége nevében újból átadom a kegyeletnek és tiszteletnek Szacsvay Imre szobrát, teszem ezt abban a reményben, hogy ez a szobor most már örökké és véglegesen megtartja helyét és Nagyvárad magyarsága elég erős lesz, hogy ezt a szobrot és vele együtt a magyar érdekeket bármikor, bárkivel szemben megvédelmezze.” 1990-től kezdve a szobor a március 15-i és október 6-i nagyváradi, bihari megemlékezések fő színterévé vált. 1999. október 24-én – 1942 óta először – emlékeztek meg szélesebb keretek között Nagyváradon Szacsvay Imréről.
* A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum három Szacsvay-relikviát őriz: a pesti Újépület siralomházában 1849. október 23-án írt búcsúlevelét, biedermeier íróasztalát és egy Gyalókay Lajos által 1845-ben készített arcképet.
 
* Újabb ábrázolások: Szacsvay Imre ülő alakos képe – Az Országgyűlés Jegyzői Irodájában. Kiss Tibor: Az 1849. évi megtorlás vértanúi: Az aradi tizenhárom és Szacsvay Imre portréja – A Hadtörténeti Múzeumban.
2000. október 24-én a Magyar Országgyűlés jegyzői kara kezdeményezésére első alkalommal rendeztek Budapesten Szacsvay Imre-emléknapot. Ezen Nagyváradot háromtagú küldöttség képviselte: Kapy István nagyváradi alpolgármester, Lakatos Péter bihari alispán dr. Fleisz János történész, egyetemi tanár. A megemlékezés Szacsvay Imre síremlékének megkoszorúzásával kezdődött a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 31-es parcellájánál. A váradiak hasonló tisztelgésére azelőtt 101 évvel került sor. Az esemény Szacsvay emléküléssel, majd Szacsvay portréjának Áder János, az országgyűlés akkori elnöke általi leleplezésével folytatódott az Országgyűlés jegyzőinek irodájában, amelyet az óta Szacsvay-teremnek neveznek. Akkor határozták el, hogy évente, október 24-én megszervezik a Szacsvay-emléknapot, felváltva Nagyváradon, illetve Budapesten. A kezdeményezést 2001-ben hivatalos megállapodás rögzítette. Ugyanakkor az Országgyűlés jegyzői kara megalapította a Szacsvay Imre-díjat, amelyet nagyváradi, bihari, 35 év alatti kiváló alkotók, művészek, politikusok kaphattak meg. Azóta a megemlékezések rendszeressé váltak.
2011-ben Nagyváradon általános iskolát neveztek el róla.
 
2014. március 16-án a Biharsályi katolikus templom kertjében, Szacsvay Imre bronz mellszobrát állították fel, amely Deák Árpád nagyváradi szobrász alkotása. Az ünnepi eseményekre árnyat vetett politikai felhangok kimutatták, hogy a megemlékezéseket politikamentessé kell tenni, hogy az egész helyi magyar közösség magáénak érezze ezeket minden párt és ideológiai kötöttség nélkül.
 
Ezeken kívül a debreceni Kossuth-szobor talapzatán is ott áll Szacsvay Imre a nagyváradihoz hasonló alakja – ugyancsak Margó Ede alkotása.
 
Budapesten, Debrecenben, Miskolcon utca őrzi Szacsvay Imre nevét.
 
A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum három Szacsvay-relikviát őriz: a pesti Újépület siralomházában 1849. október 23-án írt búcsúlevelét, biedermeier íróasztalát és egy Gyalókay Lajos által 1845-ben készített arcképet.
 
Újabb ábrázolások: Szacsvay Imre ülő alakos képe – Az Országgyűlés Jegyzői Irodájában. Kiss Tibor: Az 1849. évi megtorlás vértanúi: Az aradi tizenhárom és Szacsvay Imre portréja – A Hadtörténeti Múzeumban.
 
== Művei ==