„Alaszkai vadjuh” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
A szöveget szakaszokra daraboltam fel.
31. sor:
Az '''alaszkai vadjuh''' vagy '''Dall-juh''' ''(Ovis dalli)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[tülkösszarvúak]] ''(Bovidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] és a [[kecskeformák]] ''(Caprinae)'' [[család (rendszertan)|alcsaládjába]] tartozó [[faj]].
 
== Neve ==
Az alaszkai vadjuh [[Észak-Amerika]] északnyugati részén honos. Színezete a fehértől a piszkosbarnáig terjed. [[Szarv]]a hajlott és sárgásbarna. Az állatnak két alfaja létezik: az északi alfaj, ''Ovis dalli dalli'', amely majdnem teljesen fehér, és a délebbi alfaj, ''Ovis dalli stonei'', amely piszkosbarna; tükrén és hátsó combjainak belső felén fehér foltok találhatók.
[[Fájl:Dall sheep lambs.jpg|thumb|left|Két alaszkai vadjuh bárány]]
[[Fájl:Stone Sheep British Columbia.jpg|thumb|left|''Ovis dalli stonei'' alfajból való állatok Brit Columbiában]]
[[Fájl:Sheenjek-folyo volgye alaszkai vadjuhokkal.jpg|thumb|left|Sheenjek-folyó völgye alaszkai vadjuhokkal]]
A tudósok szerint a két alfajt nem lehet elkülöníteni egymástól. Észrevettek már vegyes csordákat is ahol fehérek és barnák élnek egymás mellett, ezeket egyesek egy harmadik alfajnak tekintik, ''Ovis dalli fannini''. Ezt a „harmadik alfajt” a [[Yukon (territórium)|Yukon]] területén levő [[Pelly-hegység|Pelly]]- és [[Ogilvie-hegység]]ekben lehet megtalálni.<ref name=sheldon>Sheldon, C. 1911. ''The Wilderness of the Upper Yukon''. First edition. Charles Scribner’s Sons, New York.</ref> A [[Mitokondriális genetika|Mitokondriális DNS]] nem mutat molekuláris különbséget az alfajok között,<ref name=loehr>Loehr, J., K. Worley, A. Grapputo, J. Carey, A. Veitch and D. W. Coltman. (2006) ''Evidence for cryptic glacial refugia from North American mountain sheep mitochondrial DNA'', Journal of Evolutionary Biology, 19:419-430.</ref> de a nukleáris DNS mégis alátámasztja ezt.<ref name=worley>Worley, K., Strobeck, C., Arthur, S., Carey, J., Schwantje, H., Veitch, A. & Coltman, D.W. (2004). ''Population genetic structure of North American thinhorn sheep Ovis dalli,'' Molcular Ecology 13: 2545–2556.</ref> Az alfajok megkülönböztetését a [[kanadai vadjuh]]val való kereszteződések is nehezítik.<ref name="loehr"/>
 
Az állat a tudományos nevét [[William Healey Dall]]ról (1845-1927) kapta, aki egy amerikai természettudós volt.
 
== Előfordulása ==
Az alaszkai vadjuh a szubarktikus hegységek lakója. Elterjedési területe [[Alaszka]], Yukon, az [[Északnyugati területek]]en levő [[Mackenzie-hegység]] és [[Brit Columbia]]. Az állat a szárazabb élőhelyeket kedveli: havasi legelők, sziklák, köves helyek. Az ilyen sziklás helyeken a ragadozók nehezebben tudják követni az állatot.
[[Fájl:Sheenjek-folyo volgye alaszkai vadjuhokkal.jpg|thumbbélyegkép|leftbalra|200px|Sheenjek-folyó völgye alaszkai vadjuhokkal]]
 
Az alaszkai vadjuh [[Észak-Amerika]] északnyugati részén honos. Ez a vadjuhfaj a szubarktikus hegységek lakója. Elterjedési területe [[Alaszka]], Yukon, az [[Északnyugati területek]]en levő [[Mackenzie-hegység]] és [[Brit Columbia]]. Az állat a szárazabb élőhelyeket kedveli: havasi legelők, sziklák, köves helyek. Az ilyen sziklás helyeken a ragadozók nehezebben tudják követni az állatot.
A hímeknek nagy, görbült szarvuk van. A nőstények szarva kisebb, karcsúbb és kevésbé görbült. A két nem külön-külön csapatban él, csak a párzási időszakban jönnek össze. A párzási időszak késő november és kora december között van. A bárányok májusban születnek.
 
Az alaszkai vadjuhot a következő rezervátumokban lehet megtalálni: [[Kluane Nemzeti Park]], [[Tatshenshini-Alsek Tartományi Park]], [[Nahanni Nemzeti Park]].
 
== Alfajai ==
[[Fájl:Stone Sheep British Columbia.jpg|thumbbélyegkép|leftbalra|200px|''Ovis dalli stonei'' alfajból való állatok Brit Columbiában]]
 
Az alaszkai vadjuh [[Észak-Amerika]] északnyugati részén honos. Színezete a fehértől a piszkosbarnáig terjed. [[Szarv]]a hajlott és sárgásbarna. Az állatnak két alfaja létezik: az északi alfaj, ''Ovis dalli dalli'', amely majdnem teljesen fehér, és a délebbi alfaj, ''Ovis dalli stonei'', amely piszkosbarna; tükrén és hátsó combjainak belső felén fehér foltok találhatók.
 
A tudósok szerint a két alfajt nem lehet elkülöníteni egymástól. Észrevettek már vegyes csordákat is ahol fehérek és barnák élnek egymás mellett, ezeket egyesek egy harmadik alfajnak tekintik, ''Ovis dalli fannini''. Ezt a „harmadik alfajt” a [[Yukon (territórium)|Yukon]] területén levő [[Pelly-hegység|Pelly]]- és [[Ogilvie-hegység]]ekben lehet megtalálni.<ref name=sheldon>Sheldon, C. 1911. ''The Wilderness of the Upper Yukon''. First edition. Charles Scribner’s Sons, New York.</ref> A [[Mitokondriális genetika|Mitokondriális DNS]] nem mutat molekuláris különbséget az alfajok között,<ref name=loehr>Loehr, J., K. Worley, A. Grapputo, J. Carey, A. Veitch and D. W. Coltman. (2006) ''Evidence for cryptic glacial refugia from North American mountain sheep mitochondrial DNA'', Journal of Evolutionary Biology, 19:419-430.</ref> de a nukleáris DNS mégis alátámasztja ezt.<ref name=worley>Worley, K., Strobeck, C., Arthur, S., Carey, J., Schwantje, H., Veitch, A. & Coltman, D.W. (2004). ''Population genetic structure of North American thinhorn sheep Ovis dalli,'' Molcular Ecology 13: 2545–2556.</ref> Az alfajok megkülönböztetését a [[kanadai vadjuh]]val való kereszteződések is nehezítik.<ref name="loehr"/>
 
== Megjelenése ==
Színezete a fehértől a piszkos barnáig terjed. [[Szarv]]a hajlott és sárgásbarna. A hímeknek nagy, görbült szarvuk van. A nőstények szarva kisebb, karcsúbb és kevésbé görbült.
 
== Életmódja ==
[[Fájl:Dall sheep lambs.jpg|thumbbélyegkép|leftbalra|200px|Két alaszkai vadjuh bárány]]
 
Nyáron, amikor nagy a táplálékkínálat a vadjuh sokféle növénnyel táplálkozik. Télen száraz, fagyott fűvel, ágakkal, mohával és zuzmóval táplálkozik. Főleg tavasszal az alaszkai vadjuh ásványokban gazdag gödröket keres fel, ezekhez sok kilométeres utat is képes megtenni. Az ásványok nyalogatása létfontos, mivel télen igen szegényes a tápláléka.
47 ⟶ 58 sor:
Az állat főbb ragadozói a [[szürke farkas|farkas]]ok, a [[prérifarkas]]ok, a [[fekete medve|fekete medvék]] és a [[grizzly medve|grizzly medvék]]. A fiatal állatokat a [[szirti sas]] is képes megfogni.
 
== Szaporodása ==
Az alaszkai vadjuhot a következő rezervátumokban lehet megtalálni: [[Kluane Nemzeti Park]], [[Tatshenshini-Alsek Tartományi Park]], [[Nahanni Nemzeti Park]].
A hímeknek nagy, görbült szarvuk van. A nőstények szarva kisebb, karcsúbb és kevésbé görbült. A két nem külön-külön csapatban él, csak a párzási időszakban jönnek össze. A párzási időszak késő november és kora december között van. A bárányok májusban születnek.
 
== Jegyzetek ==