„Általános választójog” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 28 interwiki link migrálva a Wikidata d:q319891 adatába
Guzolt (vitalap | szerkesztései)
Választójog kiterjesztésének kritikája
1. sor:
{{Politikai fogalmak}}
Az '''általános választójog''' a [[választójog]] kiterjesztését jelenti minden felnőttre rasszra, nemre, vallásra, képzettségre és gazdasági helyzetre való tekintet nélkül. Kizáró okokról az Alkotmány maga rendelkezik. (Az elítélt bűnözők és mentálisan beteg személyek.)
 
4 ⟶ 5 sor:
1869-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/Wyoming#T.C3.B6rt.C3.A9nelme Wyoming] szavazati jogot adott a nőknek, és így a női szavazati jog megadásában első államként szerepel.
Az általános választójogra épülő [[képviseleti demokrácia|népképviseleti]] [[parlament]]ek teljességükben csak a XX. század '20-as, '30-as éveiben váltak általánossá még a fejlettebb országokban is. Sőt, az utolsó nagy áttörés, a választójog nőkre történő kiterjesztése még a példaadónak tekintett nyugati [[demokrácia|demokráciákban]] is csak a XX. század második felében ment végbe. (Franciaországban, Olaszországban 1949-ben, Ausztráliában 1967-ben, Svájcban 1971-ben kaptak választójogot a nők, illetve választhattak a férfiakkal azonos feltételek között. Amíg tehát az aktív és [[választójog|passzív választójog]] nem vált kiterjedtté, a népesség jelentős részét kizárták a hatalom közvetlen gyakorlásából.
 
== Választójog kiterjesztésének kritikája ==
A 19. században a [[konzervativizmus]] és a [[klasszikus liberalizmus]] által egyaránt helyeselt műveltségi és vagyoni [[cenzus]] a későbbiekben fokozatosan megszűnt, az [[első világháború]] után Európa legtöbb országában bevezették az egyenlő, [[általános választójog]]ot. A konzervatív politikai elit, mint a két világháború közötti [[Magyar Királyság]] vezetőrétege úgy vélte, hogy a választójog kiterjesztése a politikailag tájékozatlan néprétegek előretörésével és komoly belpolitikai krízissel járhat. [[Teleki Pál]] szerint ''„[…] a tekintély elvét, mint önként értetődőt ne önkényként alkalmazzuk, de úgy, hogy ne a számszerűség döntsön a kérdésekben, hanem az arra hivatott és arra jogosult tekintély – tehát nem numerantur, hanem ponderantur – és pedig vélemények és ellenvélemények meghallgatása után, megfontoltan és alaposan.”''<ref>[[Romsics Ignác]]: ''A Horthy-rendszer jellegéről. Elitizmus, tekintélyelv, konzervativizmus.'' [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_horthy_rendszer_jellegerol_elitizmus_tekintelyelv_konzervativizmus/ Rubicon történelmi magazin]</ref>
 
== Forrás ==
{{jegyzetek}}
* Vastagh Pál:[http://www.polhist.hu/koztars/index.php?fkod=10&fsz=6&fid=27 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KÖZTÁRSASÁG]