Wikipédia

„Kormányforma” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Guzolt (vitalap | szerkesztései)
910 szerkesztés
a Szakaszcímek és a tartalom összehangolása, bevezető pontosítása
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
69 861 szerkesztés
Visszavontam az utolsó  változtatást (Guzolt), visszaállítva Hidaspal szerkesztésére: forrás hamisítása, értelmetlen felsorolás
1. sor:
{{Politikai fogalmak}}
 
A '''kormányforma''' mondja meg, hogy a hatalommegosztás során a[[A hatalmi ágak szétválasztása|létrejövő hatalmi ágaknak]] – törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás – milyen a szerkezete és az egymáshoz való viszonya. Azaz meghatározzaa hatalommegosztást írja le. [[A hatalmikormányforma ágakés szétválasztása|aaz hatalmi[[államforma]] ágakegyütt szétválasztásátalkotják az [[államszerkezet]]et, ésamelynek dinamikáját a közhatalomkormányforma dinamikájáthatározza meg. {{refhely|Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu}}
 
== Kormányformák ==
15. sor:
A félprezidenciális kormányforma{{refhely|Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu}} esetén a a köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik. Itt a végrehajtó hatalom – a [[kormány]] – a parlamentnek és az elnöknek is felelős, akit közvetlenül választanak meg. Jogi felelőssége van mind a köztársasági elnöknek, mind a kormánynak, de politikai felelőssége csak a kormánynak, a törvényhozó hatalom felé.
 
=== Parlamentáris kormányformákParlamentarizmus ===
 
A parlamentáris kormányformában{{refhely|Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu}} a végrehajtó hatalom – a [[kormány]] – a parlamentnek felelős. A köztársasági elnök vagy az uralkodó jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Főleg Európában jellemző, a többi földrészen ritka.
21. sor:
A parlamentáris kormányformának két fajtája van.{{refhely|Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu}}
 
==== Parlamentáris köztársaságbanköztársaság ====
{{Fő|Parlamentáris köztársaság}}
 
==== Parlamentáris monarchiábanmonarchia ====
{{Fő|Parlamentáris monarchia}}
 
33. sor:
A kollegiális kormányformában{{refhely|Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu}} végrehajtó hatalom a törvényhozás által választott tanács kezében összpontosul, mely mellett ügyvezető kormány működik. Az elnököt évente egymást váltva maguk közül választják. A tanács nem váltható le. <ref name=" Közpolitika ">[http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:NZ9kMzFBWPUJ:jog.unideb.hu/documents/tanszekek/politikaelmeleti/kzpolitika_segdanyag.tml.doc+&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=sk Pénzes Ferenc: Közpolitika]</ref>
 
=== Alkotmányos monarchiábanmonarchia ===
{{Fő|Alkotmányos monarchia}}
 
Az alkotmányos monarchiában{{refhely|Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu}} az uralkodó jogai is és az egyének jogai is az alkotmányban vannak rögzítve. Az uralkodó nem csak protokolláris államfő, kormányzati hatalma van.
 
=== Szocialista kormányzati rendszerbenrendszerek ===
 
A szocialista kormányzati rendszerekben{{refhely|Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu}} a hatalom egységes és oszthatatlan, ami osztálytartalmukban fejeződik ki. Az egyes hatalmi ágak legfeljebb munkamegosztás jellegűek.{{refhely|Cservák – doktori értekezés}}
 
=== DiktatorikusDiktatúra rendszerben ===
 
A diktatorikus rendszerekben – [[diktatúra]], [[abszolutizmus]] – az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezikrendelkezett, vagy az állami főhatalom forrása nem a népakarat.<ref>Kislexikon:[http://www.kislexikon.hu/diktatura.html Diktatúra]</ref>.
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kormányforma”