„Körmöcbánya” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Híres emberek: 2 link kékítés
demo
26. sor:
[[Fájl:Kremnicky zamok.jpg|250px|bélyegkép|Körmöcbánya falai a Szent Katalin templommal]]
[[Fájl:Mikoviny terkep.jpg|250px|bélyegkép|Körmöcbánya környéke 1733 körül]]
'''Körmöcbánya''' ({{szlovákul|Kremnica}}, {{németül|Kremnitz}}, {{latinul|Cremnicium}}) város [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]] [[Garamszentkereszti járás]]ában. [[Selmecbánya|Selmecbányától]] 40 km-re északra a Bisztrica és a Körmöc-patakok völgyében fekszik. Az egykori [[Magyar Királyság]] egyik legjelentősebb, aranybányászatáról nevezetes [[bányaváros]]a és pénzverőhelye. [[2011]]-ben 5601 lakosából 4903 szlovák, 61 roma, 45 német és 27 cseh volt.
 
== Története ==
37. sor:
[[1433]]-ban elfoglalták és kifosztották a [[husziták]]. [[1449]]-ben [[Hunyadi János]] sikertelenül ostromolta, a várost ekkor már magas kőfal és vizesárok védte. [[1462]]-ben békekötéssel szerezte vissza [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] király. A támadásokat később is könnyen kivédte, [[1560]]-ban azonban tűzvész pusztította és a város harmada leégett. A [[16. század]]ban elterjedt a reformáció, a visszatérítés a jezsuiták révén [[1653]]-ban indult meg. [[1604]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]] serege előtt először nem nyitott kaput, de [[1605]]-ben mégis behódolt. [[Bethlen Gábor]]t is beengedte falai közé.
 
[[1652]]-ben papírgyárat alapítottak itt. A város [[1696]] és [[1788]] között országos vásártartási jogot élvezett. [[1715]]-ben 474 adózó polgár és 193 zsellércsaládja volt. Közülük 390 bányász, a többiek nagyrészt kézművesek voltak. [[1767]]-ben bányáiban összesen 1299 bányász dolgozott. [[1787]]-ben Körmöcbányának 509 háza volt 1152 családdal és 5147 lakossal. [[1828]]-ban 538 házában 4944 lakos élt. [[1849]]-ben a téli hadjárat során határában ütközött meg [[Görgey Artúr|Görgey]] a császáriakkal, majd egy bányaátjárón tört át [[Besztercebánya]] felé. Védműveit jórészt [[1872]] körül bontották le. A vasútvonal [[1869]] és 1872 között épült meg a városba. A század vége felé egymás után épültek gyárai és üzemei.

==Népessége==
[[1910]]-ben 4515 lakosából 1514 német, 1501 magyar és 1482 szlovák volt.
 
[[2011]]-ben 5601 lakosából 4903 szlovák, 61 roma, 45 német és 27 cseh volt.
 
== Nevezetességei ==
65 ⟶ 70 sor:
 
== Források ==
*[[Keglevich Kristóf]] 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 187.
*Križkó Pál 1897: A körmöcbányai római katholikus egyházközség története I. 1317-1520. Budapest.
{{források}}