„Földgáz” változatai közötti eltérés

Magyarországon nem hívják kőolajgáznak, különösen TNG-nek (Tečni naftni gas) nek nem.
(köbméter jele, stb.)
(Magyarországon nem hívják kőolajgáznak, különösen TNG-nek (Tečni naftni gas) nek nem.)
A földgáz az egyik legáltalánosabban elterjedt és legsokoldalúbb fűtőanyag, üzemanyag és vegyészeti alapanyag.
Amennyiben lakossági gázellátásra használják, egyéb gázokkal (dietil-szulfid) keverik, amelyek jellegzetes szagot kölcsönöznek neki. Így az egyébként szagtalan földgáz észlelhető szivárgás esetén.
A földgázt elsősorban csővezetéken továbbítják a felhasználás helyére, de az utóbbi időben terjed a cseppfolyósított szállítás is. A cseppfolyósított földgáz elterjedt angol rövidítése LNG (Liquefied Natural Gas). Ez a megoldás lényegesnlényegesen drágább, mint a csővezetékes szállítás.
 
A kínaiak már időszámításunk előtt földgázt használtak templomaik megvilágítására. A gázt bambuszcsöveken vezették. Ez volt az első példája a földgáz szervezett kitermelésének és vezetésének. Az [[újkor]]ban, a XIX19. században a földgázt az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban kezdték el alkalmazni Fredóniában, fűtési célokra. Nagyobb mértékben 1884 óta alkalmaznak földgázt, amikor 23 kilométeres vezetéken át juttatták el [[Pittsburgh]]be, ahol a fűtésen kívül világításra is használták. 1950-ig az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] volt a földgáz szinte egyedüli kitermelője, majd csatlakozott [[Oroszország]], [[Kanada]], [[Hollandia]], [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Norvégia]], [[Németország]], [[Románia]], [[Olaszország]], [[Mexikó]], [[Venezuela]], [[Algéria]], [[Nigéria]], [[Indonézia]], [[Malajzia]], és nem olyan régen a Közép-Kelet országai.
 
A földgáz nem mérgező, a levegőnél könnyebb ([[sűrűség]]e megközelítőleg 0,68 kg/m³ míg a [[levegő]]é 1,293 kg/m³). A fölgázföldgáz mennyiségét [[Magyarország]]on gáztechnikai normál [[köbméter]]ben mérik (1 m³ megfelel annak a gázmennyiségnek, melynek térfogata 1,01325 bar [[nyomás]]on és 15 °C fokon 1 m³, de a fogyasztókkal azvaló energiaelszámolásnál tartalmaaz alapjánenergiatartalmat (MJ) is számolnakalapul elveszik. Az energiatartalom a gázösszetételtől függő fűtőérték (MJ/m³) és a mennyiség (m³) szorzata.
Fontos az, hogy megkülönböztessük a fölgáztföldgázt a [[folyékony]]cseppfolyósított [[kőolaj]]gáztól (TNGLPG vagy propán-bután gáz), amely főleg a kőolajfeldolgozáskőolaj-feldolgozás terméke, tartályokban és palackokban tárolható. A folyékony kőolaj alapú gáz (butángáz) nehezebb a levegőnél.
A földgáz tökéletes égése során kék lánggal [[ég]], káros égéstermékek, korom, hamu nélkül, igen kevés [[szén-monoxid]] és [[kéndioxid]] kibocsátással – ezáltal környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiahordozók egyike.
 
A földgáz robbanóképes elegyet alkot, ha a levegővel 5 és 15% közötti arányban elegyedik! Függően a gáz összetételétől, a nyomástól és az alsó robbanáshatártól a földgáz legalacsonyabb gyulladási hőmérséklete 595 - 645595–645 °C.
 
== Magyarország ==