„Császár (rang)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Lálálá9999 (vita) szerkesztéséről Vitéz42 szerkesztésére |
a →Az újkori Európában: legyenek időrendben a bekezdések |
||
64. sor:
[[I. Napóleon francia császár|Napóleont]] konkrét politikai céljai késztették a császári cím felvételére [[1804]]-ben. Az egyik a [[Bourbon-ház|Bourbonok]] legitim királyi címe, ami állandó fenyegetést jelentett hatalmára. A császári cím ugyanakkor utalt [[Julius Caesar]]ra, a ''nagy hadvezérre'' és [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károlyra]], ''Európa urára''. [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=2393] A kellő legitimitás érdekében a pápával felkenette magát, de – kihangsúlyozva, hogy a pápa nem áll fölötte – maga tette a saját fejére a koronát, kivéve azt a [[pápa (egyházfő)|pápa]] kezéből. Az Európára való kizárólagos igényét hangsúlyozta azzal is, hogy az [[austerlitzi csata]] után lemondatta a német-római császári címről [[I. Ferenc magyar király|II. Ferencet]]. Ferencet Napóleon bukása után az Ausztria császára címmel kárpótolta a [[bécsi kongresszus]]. I. Napóleon bukása után [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] újította fel a francia császárságot ([[1852]]-[[1870]]).
[[Fájl:Weltliche Schatzkammer Wien white.jpg|thumb|Az Osztrák Császárság jelképe, Rudolf császár koronája (az osztrák uralkodókat sohasem koronázták).]]
[[Viktória brit királynő]] 1876-ban lett regina et imperatrix (királynő és császárnő), miután – távollétében – Delhiben január elsején formálisan bevezetik a császárságot. Ettől a naptól aláírása „Victoria RI”. Unokája, [[V. György brit király|V. György]] 1911. december 12-én [[Delhi]]ben veszi fejére az indiai császári koronát<ref group="J">Ez volt az első eset, hogy angol uralkodó interkontinentális utat tett. Trónörökösként György 1905-ben már járt Indiában.</ref>. [[VI. György brit király|VI. György]] 1949-ben, [[India]] függetlenné válásakor elvesztette az „India császára” címet. ▼
Németország az osztrákok legyőzése ([[königgrätzi csata]]) és III. Napóleon megbuktatása után [[Porosz Királyság|Poroszország]] vezetése alatt egyesült Ausztria kihagyásával (ún. [[Észak-német Szövetség|kisnémet egység]]), és [[Versailles]]-ban 1871. január 18-án kikiáltották a [[Német Birodalom|Német Császárságot]], a császári címet a porosz királynak, [[I. Vilmos német császár|I. Vilmosnak]] adva. Ezután lett a hagyományosan franciaellenes és németbarát brit politika németellenes és francia szövetséges.
▲[[Viktória brit királynő]] 1876-ban lett regina et imperatrix (királynő és császárnő), miután – távollétében – Delhiben január elsején formálisan bevezetik a császárságot. Ettől a naptól aláírása „Victoria RI”. Unokája, [[V. György brit király|V. György]] 1911. december 12-én [[Delhi]]ben veszi fejére az indiai császári koronát<ref group="J">Ez volt az első eset, hogy angol uralkodó interkontinentális utat tett. Trónörökösként György 1905-ben már járt Indiában.</ref>. [[VI. György brit király|VI. György]] 1949-ben, [[India]] függetlenné válásakor elvesztette az „India császára” címet.
== Ázsiában ==
| |||