„Római népgyűlések” változatai közötti eltérés

A plebejusok harmadik sikerét, a [[tizenkéttáblástizenkét táblás törvények]] megalkotását követő időszakban jött létre az újabb népgyűlés, a '''comitia centuriata'''. Ehhez a népességet vagyoni osztályokba ([[classis]]) sorolták, s ezeken belül összesen 193 [[centuria]]t hoztak létre, amelyből 18 volt a vezető réteg, a [[patrícius]]ok ([[equites|lovagok]] és a tőlük később elkülönülő [[senatus|senatorok]]) centuriáinak száma, s 80 a leggazdagabb plebejusok első osztályáénak ''(prima classis)''. Így a patríciusok és gazdag plebejusok összesen 98 centuriája - miután a comitia centuriatában centuriánként szavaztak - mindig többséget biztosított nekik a szegényebbek és a nincstelenek összesen 95 centuriájával szemben. Utóbbiakat, a [[proletarius]]okat egyetlen centuriába osztották be. A [[classis]] alapú beosztás elsősorban a hadszervezést szolgálta, mindenkinek vagyona szerint kellett a hadsereg anyagi terheit (saját fegyvereit) viselnie, s ehhez igazították az egyes csoportok politikai befolyását.