„Vöröstoronyi-szoros” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
A [[Erdélyi szászok|szászokat]] ugyan korábban is kötelezték rá, hogy a szorost kitágítsák, járhatóvá tegyék és járhatóságát fenntartsák, szekerekkel és ágyúkkal is járható utat csak 1690–1717-ben, Schwanz mérnök tervei alapján, [[Stephan Steinville|Steinville gróf]] erdélyi főhadparancsnok irányításával az [[Habsburg Birodalom|osztrákok]] építettek, akik akkor [[Olténia|Olténiát]] is birtokolták. Az [[III. Károly magyar király|uralkodóról]] ''Via Caroliná''nak nevezett út teljes hosszában, Râmnicu Vâlceáig ugyan nem készült el, de lehetővé tette a szoroson való könnyű áthaladást, az út mentén állomásozó katonaság pedig gondoskodott a szükséges karbantartásról. A munkálatok nemcsak a kereskedelmet fejlesztették, de lehetővé tették a [[Transzhumáló pásztorkodás|transzhumálás]] konjunktúráját is. A csempészek ugyan továbbra is a havasi ösvényeket használták, a kereskedők áruikkal, a juhosgazdák hatalmas nyájaikkal az Olt folyása mentén közlekedtek. A [[19. század]] első felében itt vitték ki Erdélyből a legtöbb sertést és vasárut, bár teljes forgalma jóval kisebb volt, mint a [[barcaság]]i szorosokon áthaladó. Először [[Latorvár (település)|Latorvárnál]] állítottak föl vámhivatalt és [[karantén]]t, majd miután [[1773]]-ban a határt a korábbitól délre húzták meg, mindkét intézmény [[Lazaret]]nél működött. [[1896]]-ban épült meg a vasút [[Vöröstorony|Porcsesd]] és a határ közötti, 15 kilométeres szakasza, amely a román államvasutakhoz csatlakozott.
 
[[Ihász Dániel]] [[1849]]. [[március 16.|március 16-án]] és [[Március 28.|28]]-án is meghiúsította [[Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin|Szkarjatyin]] seregének betörését, de [[Alekszandr Nyikolajevics Lüders|Lüders]] [[július 20.|július 20-án]] a szoroson keresztül hatolt be Erdélybe. [[1916]] szeptemberének végén az ötvenezer fős román sereg itt vonult vissza Havasalföld felé, de a [[Központi hatalmak|központi]] erők lezárták a szoroshoz vezető utakat, és hatalmas veszteségeket okoztak a románoknak. A szoros mentén több haditemetőhadi temető is őrzi az elesettek emlékét.
 
== Lásd mégKépek ==
<gallery>
* [[Bojca]]
Fájl:Oltul la intrarea in Defileu.jpg|A szelvények az Oltnak a szoros feletti szakaszát ábrázolják
* [[Latorvár (település)|Latorvár]]
</gallery>
* [[Lazaret]]
 
== Források ==
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/107/pc010733.html#9 ''A Pallas nagy lexikona]
* Nagybaczoni Nagy Vilmos: ''A Románia elleni hadjárat.'' 1. Budapest, 1923
 
== Képek ==
<gallery>
Fájl:Oltul la intrarea in Defileu.jpg|A szelvények az Oltnak a szoros feletti szakaszát ábrázolják
</gallery>
 
{{portál|Erdély|-}}