„King Kong (film, 1933)” változatai közötti eltérés

A stop motion és a különféle effektek (vetített vászon előtti felvétel), amik ebben a 1933-as produkcióban láthatók, akkor technikai újdonságnak számítottak. A cselekmény elején a túlméretezett majom nagyon gonosz, ám egy azóta híressé vált jelenetben az 50 láb magas monstrum a hőn áhított nővel egyetemben megmássza az [[Empire State Building]]et, már szinte együtt érzünk vele. Az eredeti elképzelés szerint a történet még kegyetlenebb volt, ám az 1933 januárjában megtartott tesztvetítés alkalmával az akkor még csak burleszkekhez és revü show-khoz szokott közönség sikoltozott az előadás közben, így finomítani kellett bizonyos részeket. A film jeleneteiben Kong embereket eszik, embereken tapos stb. Az egyik ilyen cenzúrázott jelenetben Kong a mélybe taszíttat néhány fehér embert, ahol már egy rakás éhes óriáspók várakozik rájuk. Azonban a leglátványosabb jelenet, nevezetesen Kong csatája a [[Tyrannosaurus rex]]szel benne maradt, így tisztelettel figyelhetjük a két, 45,72  cm nagyságú báb csatáját. A filmtörténet első nagy szörnyetegének üvöltésekor egy [[oroszlán]] bömbölt. Néhol a hangmérnök morajlását, tigrisbömbölést és hasonló zörejeket vélhetünk felfedezni a film során. A hang mellett érdemes figyelemmel lenni két díszletre is: a gátra és a dzsungelre, ahol hőseink az őskorból visszamaradt lények elől menekülnek. Az előbbi díszlet, mely arra szolgált, hogy kordában tartsa az emberevő fenevadat, számos produkcióban bukkant fel: a nagy kaput eredetileg [[Cecil B. DeMille]] építette a ''Királyok királya'' című filmjéhez [[1927]]-ben. Ott a templom bejárataként működött, és a Kongot követően nem sokkal, pontosabban [[1938]]. [[december 10.|december 10-én]] az [[Elfújta a szél (film)|Elfújta a szélben]] végleg füstté vált az atlantai jelenet forgatásakor. Az őserdő pedig egy későbbi, szintén Selznick-produkcióban, a ''The Most Dangerous Game''-ben (1932) látott el fontos feladatot.

A King Kong munkacímei között megtalálhatóak voltak : A Szörnyeteg, Kong, A Majom, Király Majom, A világ nyolcadik csodája (mely a végső cím alatt alcímként meg is jelenik). Végül a film producerének ötlete volt a briliáns megoldás, miszerint ''„Király ez a Kong!”'' (ez a mondat később a filmben is elhangzik), s csakhamar már azt a lenyűgöző, és hatásos nevet láthatták nézők milliói a mozi bejáratánál, hogy „King Kong”. A produkció hatalmas sikert aratott a pénztárakban is, hiszen az első hétvégén 90 000 dollárt termelt, ami abban az időben (egészen az ''Elfújta a szél'' bemutatójáig) a legnagyobb nyitóbevétel egyikét érte el, így a nagyméretű majom nem kevesebbet tett halálával, minthogy egy időre kihúzta az RKO-t a csődből. Ez a szőrös látványosság [[1933]] és [[1952]] között szám szerint négy remake-et élt meg különböző hiányosságokkal, pótlásokkal, s az évtizedek során még vagy egy tucat verzióban félemlítette a mozinézőket. Legutolsó feldolgozása [[Peter Jackson (rendező)|Peter Jackson]] [[King Kong (film, 2005)|King Kong]] adaptációja volt [[2005]]-ben.

* Noble Johnson