„Sátántangó (film)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kiegészítés |
a clean up AWB |
||
23. sor:
| PORT.hu =2179}}
A '''''Sátántangó''''' [[1994]]-ben bemutatott fekete-fehér magyar film [[Tarr Béla]] rendezésében. A film alapjául szolgáló, [[Sátántangó (regény)|azonos című]] regény barátja, [[Krasznahorkai László]] író alkotása, akinek az [[1989]]-es ''[[Kárhozat (film)|Kárhozat]]'' óta Tarr több művét megfilmesítette. A film, melyet már 1985 óta el akarta készíteni, de a rendszerváltás előtt nem sikerült elkezdeni a forgatást, 1991-től 1994-ig készült.
A nem sokkal a rendszerváltás előtt játszódó történet fő cselekményszála egy alföldi mezőgazdasági kollektíva széthullása. A lakosok közül többen készek arra, hogy a telep bezárásáért kapott pénzzel elhagyják a telepet, de a két éve eltűnt, halottnak tűnt, karizmatikus és sima beszédű Irimiás visszatérésének híre megváltoztatja elképzeléseiket. Az Irimiás visszatérte utáni eseményeket több nézőpontból ismerjük meg, ahogy a telepesek nem csak az őket elbolondító Irimiás terveivel, de egymással is szembesülnek.
29. sor:
== Történet ==
Irimiás és Petrina, két közveszélyes munkakerülő új esélyt kap a rendőri hivataltól: bizalmas jelentéseket kell tenniük megfigyeléseikről. A közelebbről meg nem nevezett feladat véghezviteléhez a két csavargó egy elhagyatott, egykor virágzó alföldi telep lakosait nézi ki. A regény a lakosok megcsalatásának, öntudatra ébredésének, majd teljes széthullásának folyamatát kíséri végig.
A két szélhámos kihasználja a nincstelenek jóhiszeműségét és bizalmukba férkőzve ráveszi őket, hogy hagyják el reménytelen életük színhelyét, s kezdjenek új életet. A tanya lakói egy emberként állnak Irimiás mögé, aki egy kastélyhoz vezeti a szerencsétleneket. Ott ébrednek rá helyzetük teljes kilátástalanságára, ám Irimiás másodszor is eljön, s egy újabb hazugság segítségével ráveszi őket, hogy a városba költözzenek. Ekkor már teljesen markában tartja az embereket, akiknek többsége újból hinni kezd neki.
A regény végén sok elvarratlan szál marad, így befejezetlennek tekinthető a történet, ám a folyamatok továbbgondolása erősen negatív víziót fest elénk a műben megismert emberek várható sorsáról. Tudjuk, hogy Irimiás besúgásra akarja őket használni, hogy nem fog változni anyagi helyzetük, ők maguk is olyanok maradnak, amilyeneknek megismertük őket a telepen. A Sátántangó az emberi víziók, álmok széthullásának regénye, ahol a jövő homályos, a jelen kilátástalan, a szépséges múlt pedig megsemmisülőben.
59. sor:
== A film szerkezete, stílusa ==
A ''Sátántangó'' szerkezete a regényén alapul, ami viszont – ahogy a cím is utal rá – a [[tangó]]n alapul. Így a film tizenkét, egymást nem feltétlenül kronologikusan követő részre van osztva, a tangó lépései szerint – hat lépés előre, hat lépés hátra. A részeken belül elkülöníthető egyfajta háromfelvonásos szerkezet (bevezetés, [[tragédia]], [[szatíra]]) – a film két beiktatott szünettel nézendő – de a teljes mű narratívája erősebb ennél a felbontásnál.<ref>{{cite web|url=http://www.moviemartyr.com/1994/satantango.htm|author=Jeremy Heilman|title=Satantango (Bela Tarr) 1994|year=2001|month=október|publisher=MovieMartyr|language=angol|accessdate=2011-03-17}}</ref>
A tizenkét rész címe a következő:
85. sor:
A film körül valóságos kultusz alakult ki. Részben sajátos művészi formáinak és hosszúságának köszönhetően, de azért is, mert [[DVD]]-n nem lehetett beszerezni (csak régi [[VHS]]-[[bootleg]]ek voltak elérhetők). Azóta a DVD változat is elkészült, a digitális formátumra történő átalakítást maga Tarr felügyelte. A ''Sátántangó'' mozirajongók közti jelenlegi hírnevének jó része az internetnek köszönhető.
Csodálói közé tartozik [[Gus Van Sant]] amerikai filmes is. Filmjei közül a ''[[Gerry (film)|Gerryben]]'' (Tarrt említi a stáblista „köszönettel” részében) és az ''[[Elefánt (film)|Elefántban]]'' érezhető a ''Sátántangó'' hatása. A ''Gerry'' hosszú beállításai, követő kameramozgásai<!--uses lengthy tracking shots-->, az ''Elefánt'' több nézőpontból való történetmesélése utal a Sátántangóra. Mindkét filmben kísérleti jellegű, ismeretlen eredetű hangok-zörejek hallhatók a háttérben.
A 2004-ben elhunyt író-filmrendező [[Susan Sontag]] leírása szerint ''„ellenállhatatlan és elbűvölő a hét óra minden egyes perce. Szívesen megnézném évente egyszer a hátralevő életemben.”''
| |||