„Istár alvilágjárása” változatai közötti eltérés

a
akkád nyelv
aNincs szerkesztési összefoglaló
a (akkád nyelv)
{{Ókorportál2}}
 
'''Istar alvilágjárása''' (modern cím), a Kr. e. II. évezredben keletkezett [[Akkád (város)nyelv|akkád]] költői mű, eposz a termékenység-istennő, [[Istar]] alvilági útjáról és visszatéréséről. Forrása egy [[sumer]] eposz, az [[Innin alvilágjárása]] volt. Ebből készült az első akkád változat, amelynek töredékes példányai [[I. Tukulti-apar-Ésarra]] [[asszír]] király könyvtárából kerültek elő. Ezt nevezzük a korábbi Assur-recenziónak. Egy későbbi Assur-recenzió nyomán a mű végső formáját [[Assurbanapli]] könyvtárának példányain a Kr. e. VIII – VII. század fordulóján nyerte el.
 
Az eposzban feldolgozott [[mítosz]] magja a termékenység éves körforgásának megjelenítése. A termékenységisten évente újra és újra a holtak országába tér, ekkor a földön megszűnik minden szaporodás, abbamarad az emberek, állatok, növények „élete", s az isten maga is az alvilág hatalmába kerül, mintegy meghal. Istar az alvilág hét kapuján áthaladva leveti ékességeit, s meghal, csak tavasszal támad fel újra.