„Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg” változatai közötti eltérés

Albert főhercegnek nem volt fia. [[1874]]-ben, amikor Károly Ferdinánd meghalt, Albert örökbe fogadta öccse elárvult fiait: Frigyest, Károly Istvánt és Jenőt. Az idős marsall-nagybácsi által nevelt fiúk tábornoki rangra emelkedtek, és magas parancsnoki beosztásokba jutottak a császári és királyi hadseregben. [[1895]]. [[február 18.|február 18-án]], amikor Albert a [[Dél-Tirol|dél-tiroli]] [[Arco (Olaszország)|Arco]]-ban elhunyt, az elsőszülött Frigyes főherceg örökölte [[Teschen]] (harmadik) hercegi címét és az összes hercegi birtokot. A tescheni hercegség mellett Frigyes birtoka lett a [[szilézia]]i Saybusch (ma: [[Żywiec]], [[Lengyelország]]), a [[csehország]]i Seelowitz (ma: [[Židlochovice]], a [[morvaország]]i Friedek (ma: [[Frýdek-Místek]], és a [[Moson vármegye]]i Magyaróvár. Frigyes lett a Birodalom egyik leggazdagabb embere. Örökségéhez tartozott számos értékes ingatlan Pozsonyban és Bécsben, köztük Albert főherceg bécsi palotája, az [[Albertina (Bécs)|Albertina]] is, nagy értékű műgyűjteményével (ma állami képtár). Frigyes már az örökség várományosaként mezőgazdasági és borászati szakismereteket tanult, hogy birtokain irányíthassa a gazdálkodást, és fejleszthesse az ipart. Vásárlásokkal maga Frigyes is növelte: megvette a [[végles]]i (ma: Vígľaš, Szlovákia), a topolovaci és a klachau-wörschach-i ([[Stájerország]]) uradalmakat. Birtokainak mezőgazdasági termékei (tejtermékek, pálinka, cukor) a Monarchia piacain jelentős forgalmat képviseltek.