„Ambrogio Lorenzetti” változatai közötti eltérés

Bővítés és magyar forrás
(Bővítés és magyar forrás)
[[Fájl:013 le vite, ambrogio lorenzetti.jpg|thumb|Ambrogio Lorenzetti (illusztráció Giorgio Vasari művéből)]]
[[Fájl:Ambrogio Lorenzetti - Effects of Good Government on the City Life (detail) - WGA13490.jpg|thumb|right|A jó kormányzás hatása a városra (freskórészlet, Palazzo Pubblico, Siena)]]
'''Ambrogio Lorenzetti''' (vagy Ambruogio Laurati) ([[Siena]], [[1290]] körül – Siena, [[1348]]. [[június 9.]]) a [[siena]]i iskolába tartozó olasz festő. 1317 és 1348 közé esnek aktív évei. Bátyja, Pietro Lorenzetti is festő volt. Festményein [[Simone Martini]], [[Giotto]] és [[Cimabue]] hatása érződik. Legkorábbi műve a Madonna és a Kisded (1319., Museo Diocesano, San Casciano). 1321-ig Firenzében élt. Ezt követően valószínűleg visszatért Sienába, ahol néhány évet töltött.
 
== '''Élete''' ==
Az általa készített sienai Palazzo Pubblicoban lévő Sala dei Nove (Kilencek terme) vagy Sala della Pace (A Béke terme) freskói a korai reneszánsz világi festészet mesterművei közé tartoznak. A "Kilencek" Sienna oligarcha kormányzatára utal. A Kilencek termének falán található a ''Jó és a rossz kormányzás és ezek hatásai a vidékre'' című [[allegória|allegorikus]] alkotása.
[[Giorgio Vasari |Giorgo Vasari ]]<nowiki/>vázlatos életrajza szerint Lorenzetti először Sienában dolgozott a ferencesek kolostorában, freskót festett a Monna Agnese kis kórházában; a nagy kórházban pedig a homlokzati freskón megfestette a Miasszonyunk születését. Az Ágoston-rendi szerzetesek kolostorában a kápolnateremben a boltíven megfestette az apostolokat, kezükben a [[Hitvallás|Credo]]-nak azzal a részevel, amit ők írtak. Ugyanitt a főfalon megfestette [[Szent Katalin |Szent Katalin vértanú]] életének három jelenetét. Sokszor dolgozott testvérével, Pietro-val együtt. [[Volterra|Volterrába]] is küldött egy táblaképet, illetve [[Massa Múzeum|Massában]] is festett egy freskót és egy táblaképet. [[Orvieto|Orvietóban]], a Santa Maria-templom szentélyében készített egy freskót.
 
Ezt követően Firenzébe ment, ahol a [[San Procolo]] templomában egy táblaképet készített, majd akiskápolnában elkészítette [[Szent Miklós|Szent Miklóst]] ábrázoló szárnyasoltárát, melynek [[szárnyasoltár|predelláján]] (a szárnyasoltár alsó része) megfestette saját képmását is - valószínűleg ez a kép szerepel illusztrációként Vasari művében. 1321-ig Firenzében élt, majd valószínűleg visszatért Siennába. Szárnyasoltára miatt 1335-ben Ubertini püspök, [[Cortona]] akkori ura ismeghívta magához. Itt freskót készített Lorenzetti a ferencesek Santa Margherita templomában-ezt azonban Vasari tudósítása szerint már Vasari korára jórészt elemésztette az idő.
A homokóra középkori elterjedtségének egyik első bizonyítékát adják festményei.
 
Siennába való visszatérése után 1338-ban megfestette a Signoria (a helyi önkormányzat) főépülete, a [[Palazzo Publico|Palazzo Publico-]]<nowiki/>ban, a A Kilencek ( a "Kilencek" Sienna oligarcha kormányzatára, a vrost vezető kilencfős tanácsra utal) )termének falán a ''Jó és a rossz kormányzás és ezek hatásai a vidékre'' című [[allegória|allegorikus]] alkotását. valamint az asinalungai csatát. Az általa készített Sala dei Nove (Kilencek terme) vagy Sala della Pace (A Béke terme) freskói a korai reneszánsz világi festészet mesterművei közé tartoznak.
Testvéréhez hasonlóan valószínűleg ő is bubópestisben halt meg 1348-ban. [[Giorgio Vasari]] írta meg életrajzát.
 
Vasari tudósítása szerint az irodalommal is szívesen foglalkozott, valamint tevékenyen részt vett a városi közéletben. Halála előtt még festett egy táblaképet az Oliveto-hegyen. A homokóra középkori elterjedtségének egyik első bizonyítékát adják festményei. Testvéréhez hasonlóan valószínűleg ő is [[Fekete halál|bubópestisben halt meg]] 1348-ban. [[Giorgio Vasari]] írta meg életrajzát.
==Fordítás==
{{fordítás|en|Ambrogio Lorenzetti|4=angol|oldid}}
 
== '''Értékelése''' ==
==Magyar forrás==
Tevékenysége három területen jelent határvonalat: egyrészről az intim szentképek ú jműfajában, a szoptató Madonna megfestésével; másrészről pedig a profán ikonográfia megteremtésével, a Palazzo Publico falán lévő ábrázolásokkal, illetve a sienaiak római eredetére való képi hivatkozásokkal; harmadrészt pedig a ténylegesen felismerhető, tehát nem a középkorra jellemző elvont tájábrázolásokkal a reneszánsz felé nyitott utat.
 
“ Ő az első, akitől monumentális művek maradtak ránk a profán festészet műfajában, és ezekben a freskóiban az allegorikus kompzíciók költői harmóniában egyesülnek a mindennapi városi és vidéki élet közvetlen megjelenítésével” <ref>Vayer Lajos ,in: Vasary, Magyar Helikon, 101. old.</ref>
 
 
=='''Magyar forrás=='''
* Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete. szerk.: Zima Szabolcs. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. ISBN 963 5962 568
* Giorgo Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete. Vál.:[[Vayer Lajos]]. Ford.: Zsámboki Zoltán. Magyar Helikon, 1978.
 
* [[Marosi Ernő]]: A középkor művészete II. 1250-1500. Budapest, Corvina Kiadó, 1998. ISBN 9631343056
* Jakob Burckhardt: A [[reneszánsz]] civilizáció Itáliában. Ford.: Elek Artúr; Budapest, 1978.
* Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete. Corvina Kiadó, Budapesr, 1982. ISBN 9631312860
{{commonskat|Ambrogio_Lorenzetti}}
 
== '''Csatlakozó szócikk:''' ==
[[Johan Huizinga|Huizinga]]
 
[[Jacob Burckhardt|Jacob Burchardt]]
 
{{nemzetközi katalógusok}}