„Newton-féle gravitációs törvény” változatai közötti eltérés

a
korr
a (átfogalmazás, kiegészítés)
a (korr)
* ''m''<sub>1</sub> az egyik test tömege,
* ''m''<sub>2</sub> a másik test tömege
* ''r'' a testektömegek középpontja közötti távolság.
* F1 = F2
 
[[Fájl:NewtonsLawOfUniversalGravitation.svg|jobbra|bélyegkép|300px|Newton-törvény]]
[[SI mértékegységrendszer]] ben a mértékegységek:
 
* ''F'' – [[newton (mértékegység)|Newton]] (N)
* ''m''<sub>1</sub> és ''m''<sub>2</sub> – [[kilogramm]] (kg)
* ''G'' – ma elfogadott értéke<ref>http://physics.nist.gov/cuu/Constants/Preprints/lsa2010.pdf</ref>:<math> = \left(6,67384 \plusmn 0,0008 \right) \times 10^{-11} \ \mbox{m}^3 \ \mbox{kg}^{-1} \ \mbox{s}^{-2} \,</math>
 
Newton maga nem írta fel így ezt az összefüggést, nem vezette be és nem is mérte meg a ''G'' értékét. [[Henry Cavendish]] brit fizikus 1798-ban állított össze először egy olyan kísérleti elrendezést, ami alkalmas lehetett a [[gravitációs állandó]] értékének meghatározására<ref>[http://www.public.iastate.edu/~lhodges/Michell.htm The Michell-Cavendish Experiment], Laurent Hodges</ref>
 
A Newton-féle gravitációs törvény formailag hasonlít a [[Coulomb-törvény]]hez, mely két töltött részecske közötti elektromos erőhatásról szól. Mindkettő [[inverz négyzetes törvény]], ahol az erő fordítottan arányos a távolság négyzetével.
 
A gravitáció jelenségének - az extrém sűrű és nagy tömegek esetén is érvényes - általánosabb leírását [[Albert Einstein]] [[általános relativitáselmélet]]e adja, de a gyenge kölcsönhatások és a kis sebességű mozgások esetén a Newton-féle leírás is jól használható. Az általános relativitáselmélet határesetként visszaadja a Newton-féle gravitációs törvényt.
 
==Térbeli kiterjedésű testek esete==