„Valuta” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor:
Az 1929–33-as [[nagy gazdasági világválság]] nyomán világszerte megszűnt a pénzek aranyra való átválthatósága. Az erős gazdasággal rendelkező országok azonban továbbra is biztosították saját pénzeik nemzetközi forgalomképességét azzal, hogy többé-kevésbé szilárd árfolyamokon lehetővé tették annak átválthatóságát más országok pénzére. Ekkor lett használatos a „konvertibilis valuta”, azaz átváltható pénz kifejezés ezekre a nemzeti fizetőeszközökre. A közbeszédben az ilyen pénzeket „kemény valutának” is nevezték, ellentétben a „puha valutákkal”, amelyek nem, vagy csak illegálisan, bizonytalan árfolyamokon voltak átválthatók. Ez a megkülönböztetés mindmáig, a 21. század elején is fennmaradt.
==Valuták a világgazdaságban==
A világon mintegy 60 különböző valutaelnevezés létezik. Sok ország azonos nevet adott a pénzének. Ha maga a pénzegység azonos névvel rendelkezik, az még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a pénzegységek törtrészeinek neve is megegyezne. A valutákat [[mozaikszó]]val rövidítik, mely az ország nevét és a fizetőeszköz nevét tartalmazza. (Lásd: [[ISO 4217]]) A magyar valuta a forint, de általában csak nemzetközi összefüggésben nevezzük így.<ref>Egy példa a szóhasználatra: [http://www.hhrf.org/nepujsag/01nov/1nu1109t.htm A román nemzeti bank megtiltotta a Piraeus Banknak a magyar valuta jegyzését]</ref><ref>[http://penzugy.uw.hu/ Elektronikus tananyag pénzügyi ismeretekből :: A valutákról és devizákról]: ''„A nemzetközi elszámolások eszközei a valuták és devizák. A deviza francia eredetű pénzügyi szakszó. Jelentése: külföldi pénznemre szóló követelés vagy tartozás, arra kiállított csekk vagy utalvány. Nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz.<br />A nemzetközi pénzforgalomban a költséges és kockázatos valutaküldés '''(valuta = külföldi pénznem, készpénz)''' helyett túlnyomórészt devizával történik a fizetés.”''</ref>
== Jegyzetek ==
25 ⟶ 19 sor:
*{{hely|Diplex}}{{cite book |last=Hajdu |first=Gyula (szerk)|authorlink= Hajdu Gyula|coauthors= |title=Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon|year=1967 |edition=Második, teljesen átdolgozott kiadás|publisher= Akadémiai|location=Budapest}}
*{{hely|Pallas}}{{cite web |url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/104/pc010470.html |title=Pallas |accessdate=2014-11-23 |format= |work=}}
* ''Valutakezelői Tanfolyam'' (jegyzet, 1995)
35 ⟶ 28 sor:
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Forgalomban lévő pénznemek listája]]
[[Kategória:Pénzügy]]
{{Link FA|ur}}
| |||