„Gyulai Várszínház” változatai közötti eltérés

A hatvanas években a szabadtéri színjátszás nagy fellendülésnek indult, ekkor fogalmazódott meg [[Miszlay István]]ban, aki a [[békéscsabai Jókai Színház]] főrendezője volt, hogy az akkoriban kiépülő fürdőhely – 1958-ban felújított – várában színház legyen, a nagy európai fesztiválok mintájára. A gyulai kezdeményezés a [[dubrovnik]]i Nyári Játékok színházi programjának példája nyomán született 1961-1963 között. Miszlay István meggyőzte a minisztériumokat és a műemlék-felügyelőséget, hogy egy színház sem tesz kárt a történelmi épületben és végül sikerült megszereznimegszereznie aaz engedélyeket, összekalapoznia a szükséges anyagokra valót. Ezután tizenegy éven át volt a várszínház művészeti vezetője. Az első bemutató 1964-ben – a szimbolikus jelentőségű – [[Victor Hugo]]: ''Hernani'' című drámája volt. NyarantaMiszlay István nyaranta budapesti és vidéki válogatott színészekkel, békéscsabai kollégáival magyar történelmi drámákat és klasszikus vígjátékokat vitt színre. Az előadásokban dominált a vár: a történelmi kulissza, a látvány, a hangulat és az atmoszféra. Így született meg az előadást bevezető játékok ötlete: a kapu felé vezető úton fáklyával világító alabárdosok sorfala (így került közel a [[színművészetszínházművészet|színházhoz]] és a gyulai várszínházhoz a későbbi igazgató, [[Gedeon József (színigazgató)|Gedeon József]] is<ref>rés a présen: [http://magyarnarancs.hu/szinhaz2/gedeon-jozsef-a-gyulai-varszinhaz-igazgatoja-85329 Alabárdos katonaként dolgoztam itt először Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója], magyarnarancs.hu - publikálva: 2013/25. szám (2013. június 20.)</ref>), a lovasok, az őrségváltás, vagy az előadás kezdetét jelző ágyúlövés és a város szülöttének, [[Erkel Ferenc]]nek örökbecsű dallama, a [[Hazám, hazám]] felcsendülése a fanfárok hangján. 1965-től folyamatosan alakult ki az a koncepció, hogy Gyula a magyar történelmi dráma fóruma legyen. A gyulai színdarabokat az első évektől az országos magyar sajtó figyelemmel kísérte.

1973-ban [[Sík Ferenc]], a [[Pécsi Nemzeti Színház]] rendezője, főrendezője lett a művészeti vezető. Előbb elsősorban kortárs, majd határon túli magyar szerzők műveit mutatta be, illetve drámapályázatokat hirdetett. 1976-tól hangverseny és folklór program is színesítette a nyári fesztivált, 1987-ben pedig nemzetközi bábfesztivált rendeztek. 1978-ra vált a Gyulai Várszínház önálló [[intézmény|intézménnyé]]. Első igazgatója 1993-ig [[Havasi István]] volt, aki már a kezdetektől fogva bábáskodott – városi népművelési felügyelőjeként – a színház létrejöttében. 1991-re kiszorult profiljából a kortárs dráma, helyét a magas szintű klasszikus drámák, operák vették át. Mellette elindultak a Jazz és az első népzenei fesztiválok is. Sík Ferenc halála után [[Csiszár Imre (rendező)|Csiszár Imrét]] nevezték ki művészeti vezetőnek a megbízott igazgató pedig [[Cs. Tóth János]] volt.

1995-től pályázat útján került Gedeon József a Gyulai Várszínház élére és művészeti vezetőként ő állítja össze a színház programjait. Vezetése alatt a nyári évad hathetes összművészeti fesztivállá bővült, ahol 3-4 új színházi bemutatót tartanak, vendégelőadásokat hívnak a prózai és [[zenés színház]], a táncművészet különböző műfajaiból. Koncereteket is tartanak, de megjelenik a fesztiválon a film- és a képzőművészet is. 2005-től rendezik meg a Shakespeare Fesztivált, 2006-tól a Vár Blues Fesztivált. Kétévente rendezik meg az Irodalmi Humorfesztivált és a Népzenei Fesztivált, amely utóbbi 2014-től a Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivál nevet viseli.

{{jegyzetekreferences}}