„Germán mitológia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
[[Fájl:Yggdrasil.jpg|jobbra|bélyegkép|150px|Yggdrasil-fa]]
 
Az Edda szerint a hatalmas kőris, az [[Yggdrasil]]-fa alkotja a világot. Gyökerei a mélybe nyúlnak, köztük megszámlálhatatlan kígyó nyüzsög. Egyik gyökere az Alvilágba nyúlik, ''Mimir'' óriás kútjáig, mely a bölcsesség forrása. Másik gyökere az örök fagy birodalmáig, Niflheimig ért el, északra. A harmadik pedig Azgardba nyúlt, az istenek lakóhelyéig. Az Yggdrasil lombján, melyen a felhők fészkelnek, egy sas ül, törzsén mókus szaladgál,és továbbítja a sértéseket a sas és ''Nidhögg'' között. A fa, melynek lombjáról egy szarvas legel és tövében az emberek világa van, pusztulásra van ítélve. A gyökereit ''Nidhögg'' sárkány rágja. Mikor a fa elpusztul, eljön a világvége. De amíg YggdasilYggdrasil elég vizet kap, nincs ok aggodalomra. Az öntözéséről három félistennő, ''Norna'' gondoskodik: ''Urd'', a múlt, ''Verdandi'', a jelen és ''Skuld'', a jövő.
 
A fa ágain mindenki kényelmesen elfért. Középső ágain az emberek, a legfelső ágain az istenek élnek. A Földön, ''Midgard''ban laknak az emberek, ''Azgard''ban az istenek és ''Jötunheim''ben az óriások. Midgard és Azgard egy szivárvánnyal van összekötve. Ezt a hidat az istenek építették és a valkűrök kísérik át rajta a hősi halottakat az istenek világába.