„Dél-Amerika történelme” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (elüt)
 
Valamikor a két kontinens, Észak- és Dél-Amerika nem tartozott egybe. A mai Közép-Amerika helyén kb. 70 millió évvel ezelőtt tenger volt, Dél-Amerika önálló kontinenssziget volt. A földtörténeti harmadkor végén a tengerfenék emelkedni kezdett. Ez és a vulkáni működés alakította ki a mai Közép-Amerikát. Így kapcsolódott össze egymással a két különálló földrész.
Amerikában nem kerültek elő ősembermaradványok, és nincsenek embersza¬básúemberszabású majmok sem. I. e. kb. 25000-től kezdődően mongoloid törzsek húzódtak Ázsiából a Bering-szoroson keresztül, több hullámban. Egyik részük keletre, egészen Grönland nyugati partjáig, másik részük délre vándorolt. Benépesítették Közép-Amerikát és Dél-Amerikát is. Életmódjuk kezdetleges volt: halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel szerezték meg táplálékukat. Azok a törzsek, melyek a hegyek fennsík¬jairafennsíkjaira kerültek, megtanulták a teraszos földművelést, házakat építettek fejlett társadalmi formában éltek. Ellenben azok a törzsek, amelyek lenn maradtak a síkságon, nem ju¬tottakjutottak a primitívebb termelési módnál tovább. Nem építettek városokat, nem szerveződtek társadalommá, hanem megmaradtak törzsi közösség szintjén. Eszerint Dél-Amerika lakosságát két nagy csoportra osztjuk: ún. magas kultúrájú és természeti népekre.
A magas fokú indián kultúrák viszonylag szűk területre: Kolumbia, Ecuador, Peru és Bolívia magas fennsíkjaira, az Amazonas torkolatában fekvő Marajó szigetre és még néhány helyre korlátozódtak.<ref>Véghelyi Mónika: Dél Amerika</ref>
 
Az Andok fennsíkjának két legrégibb magas kultúrája a Chavín- (i. sz. 400-600) és a bolíviai Titicaca-tó partjánál elterülő Tiahuanaco-kultúra (tiawanako) klasszikus korszaka (i. sz. 300-1000) volt. A perui partvidéken harmadik kultúrkörként a legjelentősebb a Chimu-kultúra. Képviselői a mai perui Trujillo, Lambayeque és más tengerközeli városok környékén éltek, jóval az inkák előtt.
 
A csimuk (chimuk) kultúrtörténeti jelentősége többek között abban rejlik, hogy gazdaságitársadalmigazdasági-társadalmi berendezkedésük majdnem pontról pontra fellelhető a későbbi inkáknál. Gazdálkodásuk alapja az intenzív földművelés volt, de szerepet kapott a zsákmányolás, így a vadászat és a halászat is. A társadalmi szervezet magja az ayllu, területi és származási kapcsok által összetartott családok közössége volt. Ez gazdasá¬gilaggazdaságilag falukommunát alakított, a földterület egy részét tulajdonában tartotta.
 
=== Paracas-kultúra (i. e. 8 - i. sz. 1. század) ===
=== Mocsikák (i. sz. 1-8. század) ===
{{csonk-szakasz}}
Észak-Peru vidékén létrejött kultúra. A mocsikák katonai erődítmény jellegű városállamot hoztak létre, élén katonákkal és papokkal. Öntözéses földművelést végeztek, fejlett volt a fazekasságuk, ötvösművészetük.
 
=== Nazca-kultúra (i. sz. 4-9. század) ===
{{csonk-szakasz}}
A [[Nazca-kultúra]] a Peru délnyugati partvidékén fekvő [[Nazca-fennsík]]on alakult ki. Időben a Paracas-kultúrát követte, amely erős befolyást gyakorolt rá. Jól ismertek a Nazca-vonalak, amiket a Csendes-óceán menti sivatagos földbe vájtak, lekaparva a felső kavicsréteget. A bevésések különböző formákat adnak, főleg állatfigurák vehetőek ki, ez az állatok tiszteletére utal. Érdekes, hogy legjobban csak bizonyos magasság felett láthatóak egészben. Sok elmélet született a rendeltetésükre vonazkozólagvonatkozólag, de a legvalószínűbb az, hogy öntözőcsatornaként szolgáltak, ugyanis vannak be- és kimeneti nyílásaik is.
 
=== Inkák ===
[[Fájl:Ollantaytambo3.jpg|thumb|250px|A teraszos földművelést szolgáló inka kőfalak ([[Ollantaytambo]], [[Peru]])]]
[[Fájl:Inca Quipu.jpg|thumb|250px|Inka [[kipu]] (csomóírás)]]
Az inkák az [[Andok]] völgyében, [[Cuzco]] környéken telepedtek le a [[10. század|10]]-[[11. század]]ban. Kisszámú törzsi szövetségben élő emberek voltak. A [[15. század]]ban azonban gyorsan kiterjesztették birodalmuk határait a mai [[Quito|Quitótól]] Ecuadoron keresztül egészen Közép-Chiléig. A birodalom végpontjai közötti távolság több mint 4500&nbsp;km volt. Mintegy 12 millió ember élhetett azon a területen, amely felett az inkák uralkodtak. A spanyol hódítás idején az [[Inka Birodalom]] volt az amerikai kontinens legnagyobb kiterjedesűkiterjedésű állama. Fejlett [[bányászat]]uk, kifinomult [[fémművesség]]ük révén hatalmas mennyiségű arany- és ezüsttárgyat halmoztak fel, ami a spanyol hódítók mohóságát azonnal felkeltette. Ilyen hihetetlen gazdag birodalom magas fokú szervezést és adminisztrációs rendszert követelt, és az inkák mintkettőbenmindkettőben különlegesen tehetségesek voltak. Ilyen szempontból emlékeztetnek az [[Ókori Róma|ókori Rómára]]. Az [[Andok]] térségét négy negyedre osztották fel, amelyet ''tavantinszuju''nak hívtak. A negyedekre osztott területet körzetekre és alkörzetekre tagolták, amelyek határai a főváros felé összetartottak, így Cuzco fővárostól sugárszerűen szétágaztak.<ref name=indian>Garner’s Art through the Ages Tenth Edition I Ancient Medieval, and Non-European Art (Harcourt Brace College Publishers.)</ref>
 
==== Úthálózat ====
 
Az inka mérnöki tudás versenyzett szervezési tehetségükkel. Az Andok meredek oldalán teraszos földművelést folytattak, amelyet öntözőcsatorna-rendszerrel láttak el, s a birodalmat útrendszerek és hidak kötötték össze. A közlekedésre, szállításra nem használtak kereket és lovakat, útjaikon az áruk szállítását [[láma]]háton oldották meg és hadseregük gyalog közlekedett. Az inkák több mint 21&nbsp;ezer km hosszú utat építettek és tartották karban. Egy főútvonal a birodalom felföldjein vezetett keresztül, egy másik pedig a part mentén a két területet kötötte össze. Nagy hatásfokú kommunikációs rendszert hoztak létre, amely a gyors hírközlést szolgálta; hírvivők segítségével üzeneteket hoztak-vittek végig a birodalmon keresztül-kasul. <!-- 3 napos vagy friss?
Úgy mondták, hogy a Cuzcóban székelő inka uralkodó – három napon belül - friss halat ehetett a partról.--> Ahol a terület túl meredek volt a szilárd útburkolat lefektetéséhez, ott az inkák kőlépcsőket alkalmaztak, és kötélhidakkal kötötték össze a járhatatlan szakadékokat vagy a nehezen keresztezhető folyókat. Egynapi út megtétele után az utazók megpihenhettek és ellátást kaphattak az útjuk folytatására.<ref name=indian />
 
==== Birodalmi szervezet ====