„Tar (Tar-Vabriga)” változatai közötti eltérés

''' Tar ''' ( {{ny-it|Torre}} ) [[falu]] [[Horvátország]]ban [[Isztria megye|Isztria megyében]]. Közigazgatásilag [[Tar-Vabriga]] községhez tartozik.

Területe már a római korban lakott volt, amikor számos villa állt ezen a vidéken. Tar első írásos említése [[983]]-ban történt ''"Turris"'' néven [[II. Ottó német-római császár|Ottó császár]]nak a poreči püspök részéré kiállított adománylevelében, amely egy a hűbérbirtok központjában emelt toronyról is szól. Ez a torony a Stari Tar (magyarul régi Tar, olaszul Torre Vecchia) nevű faluban állt, míg a mai Tart a [[12. század]]tól Novi Tar (magyarul új Tar, olaszul Torre Nuova vagy Villa) néven említik. A régi Tar valószínűleg a [[14. század]]ban kitört malária vagy pestisjárvány következtében pusztult el és ettől kezdve mivel nem volt szükség további megkülönböztetésre Novi Tart már egyszerűen csak Tarként hívták. [[1508]]-ig a pazini grófok uralma alá tartozott, majd a novigradi közösség részeként a [[Velencei Köztársaság]] fennhatósága alá került. A háborúk és járványok következtében lakossága nagyrészt kipusztult és a velencei hatóságok a 16. század második felétől a török terjeszkedés elől menekülő dalmáciai földművesekkel telepítették be. Az első betelepülők [[1576]]-ban Biograd környékéről érkeztek. Az újonnan érkezetteknek a környék addig meg nem művelt területebőlterületekből is osztottak földet, így alakultak ki a környező kisebb falvak. Az új lakosság betelepülése a mezőgazdaság szerkezetének a megváltozását is eredményezte, az állattarttásállattartás jelentősége egyenrangú lett az addig domináns földműveléssel. [[1622]] után a telepesek újabb hulláma érkezett Dalmácia, MontenegroMontenegró, Bosznia, Albánia, Friuli, Treviso és a görög Kréta területéről. [[1633]]-ban Tar déli részére Hercegovinából jöttek betelepülők. A 18. – 1918–19. században az itt megtermelt javak, főként a bor és az olivaolajolívaolaj kivitelének növekedése a vidék gazdasági fellendülését eredményezte. A 19. század végére azonban a társadalmi osztályok és a nemzetek közötti feszültségek erősödése a vidék gazdaságának visszaesésével járt. [[1857]]-ben 604, [[1910]]-ben 1328 lakosa volt. Az [[I. világháború]] után a rapallói szerződés érelmében az Isztria [[Olaszország]]hoz került. [[1943]]-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely [[1945]]-ig tartott. Jugoszlávia felbomlása után [[1991]]-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 1091 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal (szőlő, olajbogyó, gabona), állattartással, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.

*A [[Szent Péter]] tiszteletére szentelt temetőkápolna a falán látható felirat szerint 1451-ben épült. 2012-ben renoválták.

! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>

| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]

|-

* [http://www.tar-vabriga.com/34/HRV Tar-Vabriga turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}

* [http://istrapedia.hr/hrv/1083/tar/istra-a-z/ Tar az Istrapédián] {{hr}}

* [http://istra.lzmk.hr/clanak.aspx?id=2709 Tar az Istarska enciklopédián] {{hr}}

* [http://www.kroatien-lexikon.de/Kirchen_und_Kapellen_in_Istrien_-_Ortsnamen_von_S-U#Tar Templomok és kápolnák az Isztrián] {{de}}