„Szeged–Szabadka-vasútvonal” változatai közötti eltérés

bővítés
(bővítés)
}}
{{BS-table}}
 
{{BS|STR||[[Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal|121]]}}
{{BS|BHF||'''[[Újszeged]]'''<ref>[http://www.vpe.hu/takt/szh.php?id=100022429 Újszeged állomás]</ref>}}
A '''Szeged–Szabadka-vasútvonal''' egy egyvágányú, nem [[villamos vontatás|villamosított]] vasútvonal Magyarország és Szerbia területén. A magyarországi 15&nbsp;km hosszú szakasza Szeged és Röszke országhatár között a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] '''136-os számú vasútvonal'''át alkotja.
 
== TörténeteTörténelem ==
[[Fájl:Horgos Vasút.jpg|bélyegkép|balra|120px|Egy érdekes közlekedési tábla a szerb oldalon]]
A vasútvonal az [[Alföld–Fiumei Vasút]]társaság által, [[Nagyvárad]]–[[Eszék]] között épített, úgynevezett ''Alföld-Fiume vasút'' egyik szakasza volt. A vasút első, [[Szeged]] és [[Zombor]] közötti, 101&nbsp;km hosszú vonalszakaszát [[1863]]-tól kezdték el építeni és [[1869]]. [[november 11.|november 11-én]] adták át a forgalomnak.<ref>Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)</ref> A felépítmény építésénél 32,5&nbsp;kg/fm tömegű, „B” jelű [[sín|vassín]]eket használtak. A vonal [[1885]]. [[január 1.|január elsejével]] a MÁV kezelésébe került<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6163 1884. évi XXXIX. törvénycikk] (www.1000ev.hu)</ref>, mivel a vasúttársaság az évek során eladósodott, amihez a gyakori árvízkárok is hozzájárultak. Az [[államosítás]] után a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] a síneket 33,25&nbsp;kg/fm tömegű, „c” jelű [[sín]]ekre cserélte.
A [[trianoni békeszerződés]] a vasútvonalat kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]]hoz (későbbi Jugoszlávia) került. 1941-1944 között a vasútvonal újra Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl és az Alföld (Észak-Erdély) közötti kapcsolatként Dombóvár-Baja-Szabadka-Szeged-Békéscsaba-Nagyvárad között. A II. világháború után újra a trianoni határok álltak helyre a térségben, így a vasútvonal is újra perifériális mellékvonallá vált. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás a vonalon, ami csak 1988-ban indult újra.
 
A vasútvonal besorolás alapján nemzetközi törzshálózati vonalnak számít, azonban jellemzően kishatárforgalmi közlekedés folyik csak rajta, mivel a [[szerbia]]i szakasz műszaki állapota nem tesz lehetővé komoly teherforgalmat. Távlati terv a kapcsolódó [[Szabadka]]-[[Bácsalmás]] szakasz újjáépítése, amellyel a vasútvonal újra betölthetné összekötő szerepét az [[Alföld]] és a [[Dunántúl]] között.<ref>[http://www.dunatv.hu/otthon/uj_vasutvonal-szeged_szabadka_baja.html újraindul a közlekedés]</ref>
 
{{vasútjövő}}
[[2014]]-ben [[Európai Unió|európai uniós]] támogatással elkészültek a vonal felújításának [[engedélyezési terv]]ei és a kapcsolódó [[Szabadka–Baja-vasútvonal]] újjáépítésére vonatkozó környezetvédelmi és településfejlesztési vizsgálatok. A tervek szerint Szeged és Szabadka szerint a pálya 160 km/h sebességre lenne alkalmas, a vonatok engedélyezett sebessége pedig 120 km/h lenne. A mintegy 40 km-es távot a gyorsvonatok 31, a személyvonatok 70 perc alatt tennék meg, ha az útlevél- és vámvizsgálat előbbiek esetében menet közben történne. A pályarekonstrukció mellett a tervek az állomásépületek és megállóhelyek korszerűsítésére, a közúti–vasúti kereszteződések biztonságának emelésére, valamint [[Horgos]]on és [[Palics]]on gyalogos aluljárók építésére is kiterjednek. A beruházás összköltsége mintegy 300 millió euró lenne; a megvalósítás – amely a magyar és a szerb kormány támogatását is élvezi – optimális esetben leghamarabb [[2015]] végén kezdődhetne.<ref>{{cite web |url=http://iho.hu/hir/szeged-szabadka-160-as-palya-120-as-szerelvenyekkel-141127 |title=Szeged–Szabadka: 160-as pálya, 120-as szerelvényekkel? |accessdate=20141128 |date=20141127 |publisher=[[iho]] |language=magyar}}</ref>
 
== JelenPálya ==
A vasútvonal magyarországi szakaszán az engedélyezett legnagyobb sebesség 60&nbsp;km/h, az [[országhatár]]tól [[Bácsszőlős (Szerbia)|Bácsszőlős]]ig azonban 15&nbsp;km/h sebességkorlátozás van érvényben, mivel a [[Železnice Srbije|szerb vasúttársaság]] a [[első világháború]] óta nem újította fel a [[vasúti pálya|pályát]].
 
== ForrásokJegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{commonskat|Szeged–Subotica railway}}
{{források}}
 
{{Magyar vasútvonal}}
{{Portál|vasút||Vajdaság|-}}
{{commonskattársprojekt|oszlopok=1|commons=Category:Szeged–Subotica railway}}
 
{{DEFAULTSORT:Szegedszabadkavasutvonal}}