„Id. Rubik Ernő repülőtér” változatai közötti eltérés

Az intézményhez 1936-ban került [[Rubik Ernő (gépészmérnök)|idősebb Rubik Ernő]] megbízott műhelyvezetőként. Miután a beindult a Szittya típusú gépek gyártása, további inasokat és nagy összegű hiteleket vettek fel. Az Esztergomban gyártott első [[R–03 Szittya]] gépet [[1937]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] [[Budaörs]]ön, az első [[R–05 Vöcsök]] gépet pedig [[október 1.|október 1-jén]] a Hármashatár-hegyen repülték be. A kiképzéseket a [[Esztergom-Kertváros|kertvárosi]] [[Strázsa-hegy (Esztergom)|Strázsa-hegyen]] végezték, főleg ezeken a ''Szittya'' és ''Vöcsök'' gépeken. A Vöcsök fényévekkel megelőzte korát, és átütő sikert ért el. Ettől kezdve rengeteg megrendelés érkezett a gyárhoz, annyira, hogy már az október 1-jei berepülésen is elkelt a gép. Eladásából Rubikék visszafizették tartozásaikat. 1938-ban a vállalat kft-vé alakult Severlay Zoltán [[budapest]]i műszaki kereskedő 14 000 pengő törzstőkéjével. Míg 1934 és 1938 között összesen csak 15 gép készült az esztergomi üzemben, 1938. március és május között ez a szám 27 lett. Ezek a gépek a következőek voltak: 1 db ''Szittya II'' (eladási ára: 3500 pengő), 12 db ''Vöcsök'' (eladási ára: 1600 pengő) és 14 db ''Tücsök'' siklógép (eladási ára: 1300 pengő). A [[második világháború]] évei alatt a termelés leállt, és a repülés szünetelt. 1946. augusztus 1-jén a sportrepülés, és vele az esztergomi repülőtér a [[Közlekedési Minisztérium]] hatáskörébe került, majd 1948-ban az esztergomi AERO EVER-t is államosították, és szeptemberben motoros kiképzőiskolát alapítottak a városban. 1952 júniusában Esztergom adott otthont az IV. Nemzeti Vitorlázó Versenynek. 1955-ben a repülőgép építő- és javítóüzem ''Sportárutermelő Vállalat''ra vátoztattaváltoztatta nevét, és egyben áttért a fémépítésű repülőgépek és [[Jak–18]] motoros iskolagépek javítására és gyártására. 1958-ban a vállat ismét nevet változtatott, felvette a ''Pestvidéki Gépgyár Esztergomi Gyáregysége'' nevet.