[[1938]] és [[1940]] között a Szlovák Néppárt propagandafőnöke, [[1940]]-től [[1945]]-ig [[az első[[Első Szlovák Köztársaság]] belügyminisztere, kormányának alelnöke, először [[Vojtech Tuka]], majd [[Štefan Tiso]] kormányában.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00033/00021/pdf/szemle_2005_2_joo.pdf Joó András: Tiso elnök és egy magyar országgyűlési képviselő politikai természetű magánbeszélgetése 1943 tavaszán.] URL hozzáférés – 2008. március 16.</ref> 1939 és 1944 között a [[Hlinka-gárda]] főparancsnoka volt. Politikáját a Németországgal való szoros együttműködés szorgalmazása és a zsidóüldözés jellemezte. Felelősségre vonása elől 1945-ben [[Ausztria|Ausztriába]] menekült, de az amerikaiak kiadták Csehszlovákiának, ahol 1947-ben halálra ítélték. Büntetését előbb 30, később 25 év fegyházra enyhítették. 1968-ban [[amnesztia|amnesztiában]] részesítették. Szabadulását követően [[Pozsony]]ban élt, ahol idős korában visszaemlékezéseit írta. 1980-ban Pozsonyban hunyt el. Emlékiratait 2008-ban a [[Matica slovenská]] adta ki.<ref>Alexander Mach: Z ďalekých ciest, Matica Slovenská 2008;</ref>
