„Szirák” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a sakk nagymester → sakknagymester (OH 1252. oldal) AWB |
|||
34. sor:
== Története ==
'''Szirák''' már az ősidőktől lakott hely, ezt bizonyítják a [[Nemzeti Múzeum|Nemzeti]], illetve a [[Palóc Múzeum]]ban található [[kőkor]]i, [[bronzkor]]i és [[avarok|avarkori]] leletek. A [[19. század]] végén a régészek egy 69 sírból álló [[szarmata]] temetőt tártak fel. Szirák nevét a 9.században élt Aba nemzetségű uralkodó család tagjáról Vata Sirák királyról kapta, szeretet hangzós neve Vác, Vacs, kóny (fehér hun ) neve Baton-Bátony. Ő űzte ki a bolgárokat a Kárpát-medencéből Dél-Erdély kivételével, majd szövetséget kötött a magyar Álmosd fejedelemmel, amely a magyarok betelepedéséhez vezetett.. A család tagjai az Ószövetségen alapuló őskeresztény vallás hívei voltak.
[[1219]]-ben a [[johanniták|johannita]] lovagoknak volt itt rendháza. Ez a [[tatárjárás]]ban elpusztult, de később helyreállították.
45. sor:
[[1552]]-ben, a [[bujáki vár]] eleste után került török fennhatóság alá, és a nógrádi [[szandzsák]]ba (kerületbe) osztották be. [[1562]]-[[1563]]-ban ''Hasszán Daud'' hűbérbirtoka volt. [[1579]]-ben kilenc ház után adózott a töröknek. [[1584]]-[[1585]]-ben ''Mahmud bin Musztafa'', a budai defter futárának hűbérbirtoka volt. [[1598]]-ban ''Orlé Miklós'' volt a földesura.
A [[Oszmán Birodalom|török]] hódoltság idején Szirák elnéptelenedett, a területet 1683-ban [[Sobieski János]] hadjárata szabadította fel. [[1692]]-ben királyfalvi ''Roth János ''tulajdonába került, és ő a [[Felvidék]]ről 27 szlovák családot telepített be. Fia Roth
Az [[1832]]-es nagy tűzvészben még a harangok is megolvadtak. [[1850]]-ben zsandárosztag, majd járási szolgabíróságot telepítettek a faluba. [[1869]]-ben 1360 lakosa volt, ekkor a sziráki volt a megye 2. legnépesebb járása 28 857 fővel ([[1880]]-ban 26 378 fő). [[1880]]-ban nagyközséggé minősítették, itt működött a megye három adóhivatalának egyike. 1896-ban három helyi újságja is volt. [[1897]]-ben indult meg az állami elemi népoktatás. A 80 gyermeket befogadó óvodát [[1885]]-ben adták át. Legtöbb lakosa az [[1900-as évek]] elején volt; a lélekszám [[1949]] óta csökken.
| |||