„Berényi György (politikus)” változatai közötti eltérés

A [[Körmöcbánya|körmöci]] kolostori iskolában, majd feltehetőleg külföldi egyetem folytatta tanulmányait. Hazatérése után [[Sempte|Semptén]] a [[Forgách család]], majd [[Temetvény|Temetvényen]] a [[Thurzó család]] szolgálatában várkapitány volt. [[Napló (irodalmi műfaj)|Napló]]t írt az [[1634]]–[[1635]]-ös [[sopron]]i és az [[1637]]–[[1638]]-as [[pozsony]]i [[országgyűlés]]ekről, amelyeken [[Nyitra vármegye]] követeként vett részt. A naplók eredetije a gróf Berényi-család [[Országos Széchényi Könyvtár]]ban őrzött levéltárában van. 1639-től Nyitra vármegye alispánja, 1641-től a vármegyei nemesi felkelés vezetője volt. 1642-ben újra követ volt a pozsonyi országgyűlésen. 1643-ban a királyi seregekhez csatlakozott [[I. Rákóczi György]] erdélyi fejeledelm ellen. 1646-ban az erdélyi fejedelem szolgálatába állt, de 1648 visszatért a bécsi, királyi udvar hűségére, amely 1655-ben birtokadományt, 1656-ban bárói rangot adott neki. 1659-ben [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] király megbízásából sikertelenül közvetített I. Rákóczi György és [[Barcsay Ákos]] közt. 1660-tól a királyi tábla bírája volt, ezt követően királyi tanácsoként tevékenykedett.