„Balatongyörök” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a XXXX-as évek típusú link javítása AWB
a idézőjelek, sablonsorrend
32. sor:
 
== Története ==
A település helyén már az [[újkőkor]]szakban laktak. A [[rézkor]]ból fejsze maradt fenn itt. A római korban kisebb telep működött a mai '''Szépkilátó''' környékén, ahol egy fürdő maradványai is láthatóak. A keleti [[gót]]ok leszármazottjaiból álló keresztények a kora középkorban először a római romokra építkeztek, majd a település központja nyugatra tolódott. Első írásos említése [[1121]]-ből való. Nevét valószínűleg Szigliget urának, II. Atyusz bánnak Gyürk nevű fiáról kapta.
 
A [[török hódoltság|török időkben]] viszonylag kevés veszteség érte, mivel a Szent Mihály-dombon álló ''Meszes Györk'' vár védte meg. [[1732]]-ben [[Festetics Kristóf]] kapja meg birtoknak, majd a [[18. század]] végére komoly településsé sarjadt.
52. sor:
== Balatongyörök a magyar irodalomban ==
 
[[Eötvös Károly]] író - hagyta ránk a györöki táj mindmáig leghangulatosabb, legszebb leírását - ''"Mikor„Mikor Meszes-Györök irányába értünk, a hol az út északra fordul, a nap már nyugodni készült. Sugarait még teljes erővel ontá az előttünk elterülő tájra, de a sugarak már sárgulni és piroslani kezdtek. S a pirosló sugarak fényénél felnyílt előttem egy tájkép, a melyhez hasonlót még lángész nem alkotott. De nem is álmodott……"álmodott…”''
 
''"Sohasem„Sohasem felejtem azt a pillanatot, amikor én ezt a tündérországot először megláttam."''
 
[[Nógrády László]] irodalomtörténész - írásai közül, feltehetően már balatongyöröki tartózkodásának hatására regényeket is írt: Balatoni kaland, Jómadarak, Egy ágrólszakadt diák élete stb.
 
[[Bertha Bulcsu]] író - A Balatoni évtizedek című szociográfiáját írta, benne ismerteti Balatongyörök 1950-1955 közti világát. Többek között ezt írja: ''" A„A balatoni körkép Györökről a legszebb. A hegy oldalából a vízre tekintve olyan panoráma tárul elénk, ami a nápolyi öböl képével vetekszik."''
Berta Bulcsu györöki házában megfordult [[Kiss Dénes]], [[Szakonyi Károly]], [[Tüskés Tibor]] és [[Kertész Ákos]] is. [[1960]]-tól az [[Esti Napló]], majd a [[Dunántúli Napló]] kulturális rovatát vezette, közben szerkesztette a Jelenkor prózarovatát is. 1971-74-ben az [[Új Írás]] felelős szerkesztője volt és az [[Élet és Irodalom]] főmunkatársa.
 
[[Simon István (költő)|Simon István]] fiatal költőként Balatongyörökön járt, az itt szerzett élményét versbe öntötte "''Györöki halászok"'' címmel.
 
[[Takáts Gyula]] költő, író, műfordító [[1956]]-ban [[Becehegy]]en vásárolt egy szőlővel borított hegyoldalt. Nyarainak nagyobbik részét itt töltve írói műhellyé teszi. Számtalan versben örökítette meg a táj szépségét. Ezenkívül írt birtokáról, pincéjéről és az ott végzett "birtokkal"„birtokkal” kapcsolatos ténykedéséről. Nagyon sokszínű Takáts Gyula becei ihletésű költészete. Becén meglátogatták írók, költők, művészek. Többek között: [[Bárány Tamás]] prózaíró, [[Laczkó András]] író, [[Fodor József (költő)|Fodor József]] és [[Jankovich Ferenc]] költő, [[Kenessey Jenő]] zeneszerző. Írásaikban megemlítik a becei táj szépségeit és Takást Gyula [[Bor (ital)|borral]] és [[szőlőművelés]]sel kapcsolatos tevékenységét.
 
[[Moldova György]] [[1996]]-ban megjelent "[[A Balaton elrablása]]" című kötetében arról ír, hogyan szerzett meg és töltött fel 2000 négyzetméternyi területet a Balatonból egy nagyvállalkozó.
 
== Művészek Balatongyörökön ==
118. sor:
{{Zala megye helységei}}
{{Keszthelyi járás}}
{{Portál|Magyarország|-|Földrajz||Balaton|-|Zala megye}}
{{Legvirágosabb}}
{{Portál|Magyarország|-|Földrajz||Balaton|-|Zala megye}}
 
{{DEFAULTSORT:Balatongyo~ro~k}}