„Erőltetett menet” változatai közötti eltérés

Kiegészítés
(Kiegészítés)
{{szubcsonkcsonk-irodalom|2014. november 2730., 1314:5820 (CET)}}
 
Az '''Erőltetett menet''' [[Radnóti Miklós]] költeménye, utolsó előtti verse. [[1944]] [[szeptember 15.|szeptember 15]]-benén írta a [[Bor (Szerbia)|bor]]i lágerben, mikoramikor erőltetett menetben haladtak [[Győr]] felé. Bemutatja a hadifoglyok - köztük a [[zsidók]] - szenvedéseit és erőszakos haláluk körülményeit, illetve a reményt is.
 
==Keletkezés==
A [[munkatábor]] foglyai állandóan a kétségbeesés és a remény végletei között hányódtak. Ez a lelkiállapot jelenik meg az Erőltetett menetben is ([[1944]] [[szeptember 15.]]). A vers 13-14 szótagos ún. „[[Nibelungizált alexandrinok|nibelungizált alexandrinokból]]” áll. Radnóti itt is egy sok évszázados, középkori sorfajt használ: [[Walter von der Vogelweide]] (kb. 1170–1230) ugyanilyen formában írta ''Ó jaj, hogy eltűnt minden...'' kezdetű elégiáját (a verset Radnóti fordította). A [[Jambikus verselés|jambikus]] lejtésű sor közepén kihagyással is hangsúlyozott, erőteljes sormetszet található. Maga a forma, a szünettel kettétört sorok tartalmi mondanivalót hordoznak: az el-elbukó, majd feltápászkodó foglyok menetét érzékeltetik.
 
A költemény [[Dráma|drámai]] feszültségű párbeszéd, belső vita: a költő két énje kerül egymással szembe. Az egyik én még reménykedik, s az élet makacs folytatása érdekében ''„fölkél és újra lépked”'', a másik inkább ottmaradna az árok szélén, s várná a szenvedésektől megváltó halált.
 
==Elemzés==
 
===Felépítés===
 
A vers négy mondatból áll:
 
# Az elsőben a józan, keserű bölcsesség, a kiábrándult [[Pesszimizmus|pesszimizmus]] szólal meg: értelmetlen, „bolond” dolog tovább is ragaszkodni az élethez, az összeesés után újra vonszolni a vándorló fájdalmat. Ehhez a biztatást a hazaváró asszony és ''„egy bölcsebb, szép halál”'' hamis illúziója adja.
# A második szerkezeti egységben (mondatban) a végletes kétségbeesés szétrombolja a reménykedés érveit: a vers szétbombázott otthonokat láttat, mindent átszövő félelmet, védtelenséget, kiszolgáltatottságot érzékeltet: nincs már hová hazatérni.
# A harmadik mondat a vers érzelmi, hangulati fordulópontja: a nyers, durva valóságot az álmokat szövő ábrándozás váltja fel. Az egyes szám első személyében megszólaló énben felébred az irreális remény, a feltételes mellékmondatok tétova bizonytalanságában apró részképekből áll össze a béke, a vágyott otthon vonzó idillje. A hazatérés ábrándja [[Impresszionizmus|impresszionista]] képsort teremt, s a lelassult idő nyugalmában békésen szemlélődik a képzelet. Felidézi a nyárvégi, [[Ősz|őszi]] kertet, a szilvalekvárfőzés családias hangulatát, a szerető hitves törékeny alakját, a pihentető csöndet. Az igék mozdulatlanságot (hűl, napozna, várna) vagy alig észlelhető mozgást (ringnának, írna) érzékeltetnek, s festői és zenei elemek (szinesztéziák, halk alliterációk, megszemélyesítések) teszik kifejezővé a szöveget. – Az ész persze tudja, hogy mindez nem létezik már, csupán az önámító fantázia vágyálmaiban született újjá. A harmadik mondat logikailag nem zárul le (vessző, gondolatjel): a mellékmondatok mellől hiányzik a befejező főmondat.
# A negyedik, záró egységben egy felkiáltásszerű kérdő mondat (''„de hisz lehet talán még?”'') jelzi a csüggedésen végül is diadalmaskodó elszántságot. A kétségbeesett, ésszerűtlen remény most a telihold épségébe kapaszkodik: mindent mégsem rombolt szét a [[Háború|háború]], hiszen ''„a hold ma oly kerek!”'' – Az utolsó sor már a túlélés határozott szándékát sugározza, s a [[Pesszimizmus|pesszimista]] én azonosul a reménykedő „bolonddal”.
 
 
Radnóti Miklós:
 
 
'''Erőltetett menet'''
 
<div style="width: 30%; float: left;">
:Bolond, ki földre rogyván
:s vándorló fájdalomként
:de mégis útnak indul,
:s hiába hívja árok,
:s ha kérdezed, miért nem?
:hogy várja őt az asszony
:Pedig bolond a jámbor,
:fölött régóta már csak
:hanyattfeküdt a házfal,
:és félelemtől bolyhos
:Ó, hogyha hinni tudnám:
:mindazt, mit érdemes még,
:ha volna még! s mint egykor
:a béke méhe zöngne,
:s nyárvégi csönd napozna
:a lomb között gyümölcsök
:és Fanni várna szőkén
:s árnyékot írna lassan
:de hisz lehet talán még!
:Ne menj tovább, barátom,
&nbsp;</div>
:fölkél és újra lépked,
:mozdít bokát és térdet,
:mint akit szárny emel,
:maradni úgyse mer,
:még visszaszól talán,
:s egy bölcsebb, szép halál.
:mert ott az otthonok
:a perzselt szél forog
:eltört a szilvafa,
:a honni éjszaka.
:nemcsak szivemben hordom
:s van visszatérni otthon;
:a régi hűs verandán
:míg hűl a szilvalekvár,
:az álmos kerteken,
:ringnának meztelen,
:a rőt sövény előtt,
:a lassú délelőtt, -
:a hold ma oly kerek!
:kiálts rám! s fölkelek!
 
Bor, 1944. szeptember 15.
 
==Források==
* [http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-12-osztaly/radnoti-miklos/radnoti-miklos-eroltetett-menet-razglednicak/ Radnóti Miklós: Erőltetett menet]
* [http://erettsegi.com/tetelek/irodalom/radnoti-miklos-1909-1944/ Erőltetett menet, verselemzés]
 
==További információk==
* [http://mek.niif.hu/01000/01018/01018.htm#cim67/ „Erőltetett menet”, online]
* [https://www.youtube.com/watch?v=y-XsOW6MHI4/ Radnóti Miklós: Erőltetett menet, előadja Gáti József (YOUTUBE)]
 
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Radnóti Miklós]]
* [[Holokauszt]]
* [[Impresszionizmus]]
{{Portál|Irodalom}}
[[Kategória:Zsidó irodalom]]
[[Kategória:Zsidó nép|Irodalom]]
[[Kategória:Radnóti-díjasok]]
215

szerkesztés