|
== Nevezetes vonalak, körrészek ==
Az '''[[érintő (kör)|érintő]]''' olyan [[egyenes]] (ábrán: ''e''), amelynek pontosan egy közös pontja van a körrel (''É'').
A '''{{vhorgony|szelő'''}} ''(s)'' olyan egyenes, amely két pontban (''M<small>1</small>'' ill. ''M<small>2</small>'') metszi a körvonalat.
A '''{{vhorgony|húr'''}} olyan szakasz, mely a szelő ''s'' egyenes része, és végpontjai a körvonal pontjai (''M<small>1</small>'' ill. ''M<small>2</small>''). Más szóval a húr nem más mint a szelő és a körlap metszete (halmazmetszet).
A húr illetve a szelő a körlapot két '''körszelet'''re bontja (vágja, szeli).
A '''{{vhorgony|sugár'''}} ''(r)'' a kör középpontját és a kör egy pontját összekötő szakasz, de ezek hosszát is sugárnak szokták nevezni, habár sugárhossz lenne a helyes.
Az '''{{vhorgony|átmérő'''}} ''(d)'' olyan húr, amely tartalmazza a középpontot ( áthalad a középponton / belső pontja a középpont). E szakaszok hosszát is szokták egyszerűen átmérőnek nevezni. Az átmérő hossza kétszer akkora, mint a sugár hossza ('' d=2r '').
A körvonalat bármely két pontja két [[Halmaz#diszjunkt halmaz|diszjunkt]] összefüggő részre (vonalra) osztja. Ezeket a részeket {{vhorgony|körív}}'''körívnek'''nek illetve egyszerűen '''ív'''nek ''(i)'' nevezzük <!-- nem szakasz!!!!! (a körvonal egy szakasza.)-->
A '''{{vhorgony|körcikk'''}} olyan síkidom, melyet két sugár és egy ív határol. Ennek speciális esete a félkör, mely egyben speciális szelet is.
A '''{{vhorgony|körgyűrű'''}} két koncentrikus kör közé eső sáv.
A '''kör beleírható sokszögének''' illetve {{vhorgony|húrsokszög}}'''húrsokszögnek'''nek nevezzük azt a szabályos sokszöget, melynek összes csúcsa a körívre illeszkedik, illetve minden oldala a kör húrja.
A '''kör köréírható sokszögének''' illetve {{vhorgony|érintősokszög}}'''érintősokszögnek'''nek nevezzük azt a szabályos sokszöget, melynek az összes oldala érinti a körívet.
== Kerület és terület ==
| 