105 654
szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
(j) |
||
}}
A '''gránit''' a leggyakoribb mélységi [[Magmás kőzetek|magmás kőzet]], a leggyakoribb savanyú kőzet.
Neve a latin ''granum'' = '''szemcse''' szóból származik. A [[
== Összetétele ==
Viszonylag könnyű, szilárd,
* az áttetsző, szürkés [[kvarc]],
* a fehér vagy sárga [[plagioklász]] ('''oligoklász''', illetve '''albit''') és
A gránitok a földkéregnek számot tevő részét teszik úgy egymagukban, mint a gnejsszel és egyéb kristályos palákkal egyetemben, ahol azok magját képezik; a gránithegyek alakja kerekded felületű gömbszelethez hasonlít, vagy pedig több ezer km hosszú fennsíkokat képez, tömeges anyaga az őskori (laurentian-szisztéma) gránitrégióját alkotja, de ismeretesek a [[szilur]]-, [[Devon (időszak)|devon]]-, sőt egyes helyeken még a [[jura (időszak)|jura]] földtörténeti korokból is ([[Sziklás-hegység]], [[Sierra Nevada (USA)|Sierra Nevada]] É.-Amerikából és egynéhány európai tartományokból.) Előfordul még mint vándorkő is [[Németország]], [[Hollandia]], [[Lengyelország]], [[Oroszország]] lapályán, melyek a [[gleccser]]ekkel a diluviális korban [[Svédország|Svéd-]] és [[Finnország]]ból származnak; hasonló vándorkövek ismeretesek [[Anglia|Angliában]] és az [[Amerikai Egyesült Államok]] területén is több szövetségi államban.
Magyarországon a legrégibb időkre utaló kőzetünk (1000 millió éves) a Keleti [[Mecsek]]ben található gránit a Mórágyi-Geresd
Velencei-hegységben is előfordul.
|