„Mellékvese” változatai közötti eltérés

1 091 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
bővítés I.
(bővítés)
(bővítés I.)
A mellékvesekéreg mindhárom rétege [[szteroid]]hormonokat termel [[koleszterin]]ből, melyeket a mirigysejtek nem képesek felhalmozni, raktározni, hanem folyamatosan ürítik őket a szinuszoid kapillárisokban áramló vérbe. A legkülső ''zona glomerulosa'' mineralokortikoidokat szintetizál, melyek a szervezet só-víz háztartását szabályozzák. A középső ''zona fasciculata'' elsősorban kortikoszteroidokat termel, melyek sokrétű feladatai között szerepel pl. az anyagcsere, a gyulladásos folyamatok és az immunrendszer szabályozása. A belső ''zona reticularis'' főként androgéneket szintetizál, melyek a nemi jellegek kialakulását befolyásolják. Valamilyen mértékű kortizol- és androgéntermelés azonban mind a ''zona fasciculata''-ban, mind a ''zona reticularis''-ban megfigyelhető. Megjegyzendő, hogy a szervezetben a mellékvesekéreg [[aszkorbinsav]]- (C-vitamin-) tartalma a legmagasabb, és a szerv ezt is a véráramba üríti, egyelőre ismeretlen célból.
 
A mellékvesekéreg fennmaradását, hormontermelését, véráramlását és aszkorbinsav-ürítését egyaránt serkenti az [[adrenokortikotrop hormon]] (ACTH), melyet az [[agyfüggelékmirigyagyalapi mirigy]] elülső lebenye (adenohypophysis) termel, a [[napszak]]tól függőfüggően: ébredéskor a legnagyobb mértékben, majd a nap során folyamatosan csökkenve, és [[alvás]] alatt növekedve. Az ACTH-termelést a [[hipotalamusz]] paraventrikuláris magjának kissejtes neuronjai által szecernált [[kortikotropin releasing hormon]] (CRH) tartja fenn. ACTH hiányában a ''zona fasciculata'' és ''zona reticularis'' hormontermelése csökken és maga a szövet is elsorvad ([[atrophia]]), míg tartósan magas ACTH-koncentráció esetén a mellékvesekéreg sejtjeinek száma ([[hyperplasia]]) és mérete ([[hypertrophia]]) is megnő, hormontermelésük pedig fokozódik.
 
Az ACTH egy 39 aminosavból álló peptid, mely a mellékvesekéreg hormontermelő sejtjeinek sejthártyáján elhelyezkedő ACTH-receptorhoz kötődve, Gs-fehérje közvetítésével aktiválja az adenilát-cikláz enzimet, ami a sejten belüli adenozin-trifoszfátból (ATP) ciklikus adenozin-monofoszfátot (cAMP) termel. A cAMP fő funkciója a proteinkináz A (PKA) aktiválása, mely a sejten belüli célfehérjéket foszforiláció révén szabályozza, bizonyos szerin illetve treonin aminosavakhoz ATP-ből származó foszforilcsoportot kapcsolva, s így a célfehérjék szerkezetét és funkcióját megváltoztatva.
Az ACTH hatásai:
*a ''zona fesciculata'' és ''zona reticularis'' fennmaradása;
*a szteroidhormonok szintézisének fokozása: a lipoprotein-felvétel növelése, a koleszterin szintézisének gyorsítása, a koleszterinészter hidrolízisének fokozása, a koleszterin-pregnenolon átalakulás gyorsítása; bizonyos fehérjék szintézisének fokozása [LDL-receptorok, szteroidgenezist akutan reguláló fehérje (StAR), citokróm P-450 oxidáló enzimek, adrenodoxin, adrenodoxin-reduktáz];
*az aszkorbinsav véráramba ürítése;
*a mellékvesekéreg véráramlásának fokozása (értágítás = vasodilatatio).
 
A mellékvesekéreg működését az ACTH-on kívül egyéb hormonok és más tényezők is befolyásolják.
=== Zona fasciculata ===
 
A ''zona fasciculata'' hormontermelése az ACTH-szabályozáshoz kötött, annak a nap során változó mennyiségét néhány perces késéssel követi.
A zona fasciculata termeli a glükokorticoidokat, emberben a fő a cortisol. Termelésüket az agyalapi mirigy elülső lebenyének adrenocorticotrop hormonja (ACTH) szabályozza. A glükokortikoidok hatnak az anyagcserére (elsősorban a szénhidrátok anyagcseréjére), csökkentik az immunrendszer aktivitását és fejlettségét, hatásosan gátolják a gyulladásos reakciókat.
{{Bővebben|Immunszupresszív gyógyszerek}}
 
Akárcsak a mellékvesekéreg másik két rétege, a ''zona reticularis'' aktivitása is [[adrenokortikotrop hormon]] (ACTH)-szabályozáshoz kötött. A ''zona reticularis'' mindkét [[nem]] esetében elsősorban [[androgén]]eket ([[férfi]] [[nemi hormon]] hatású [[szteroid]]okat) termel: [[dehidroepiandroszteron]]t ('''DHEA''') és [[dehidroepiandroszteron-szulfát]]ot ('''DHEAS'''), amelyek a perifériás szövetekben tovább alakulhatnak nagyobb aktivitású androgénekké ([[tesztoszteron]], [[5-alfa-dihidrotesztoszteron]]) vagy [[ösztrogén]]ekké, és a [[nemi jelleg]]ek kialakulásért felelnek.
5-6 éves korban a megnövekedett [[kortikotropin releasing hormon]] (CRH)- és ACTH-felszabadulás következtében fokozódik a mellékvesekéreg androgéntermelése ('''adrenarche'''), amely a [[hónalj]]- és [[szeméremszőrzet]] növekedésében nyilvánul meg. Az androgéntermelés a [[pubertás]] életszakasztól 40-50 éves korig a legmagasabb, ezután pedig fokozatosan lecsökken.
{{Bővebben|Férfi nemi szervek}}
 
=== A magzati mellékvesekéreg működése ===