Főmenü megnyitása

Módosítások

421 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
| megye = Somogy
| kistérség = Kadarkúti
| járás = Kaposvári
| rang = [[város]]
| polgármester = Czeferner Józsefné<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk4/15/tjk15131.htm |title=Nagybajom települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2012-01-13 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
| KSH kód = 21652
}}
'''Nagybajom''' [[város]] [[Somogy megye|Somogy megyében]], a [[KadarkútiKaposvári kistérségjárás]]benban.
 
== Fekvése ==
 
== Nevének eredete ==
Neve az [[Árpád-kor]]i ''Baj'', ''Baján'' névből származik melynek jelentése "gazdag"„gazdag”.
 
== Története ==
Nagybajom [[Árpád-kor]]i település, nevét már [[1197]]-ben említették a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában. Nevét [[1297]]-ben ''Boyon'', [[1357]]-ben ''Boyun'' alakban említették az oklevelekben. Az [[1332]]-[[1337]] között a pápai tizedjegyzék is említette, tehát ekkor már plebániája is volt. [[1434]]-[[1435]]-ben a Nagymartoni (Fraknói) grófok voltak birtokosai, [[1440]]-ben mindkét Bayont [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]], mint az utód nélkül elhalt ''Bajoni Imre'' birtokát, ''Zagorhidai Tárnok Demeternek'' adományozta. [[1466]]-[[1483]] között ''Korotnai János'' birtoka volt, [[1536]]-ban ''Bajomi László'' és ''János'', ''Ipoltfy János'' és ''Wárday Tamás'' mester, [[1550]]-ben ''Wárday Zsigmond'', ''Magyar Bálint'' és ''Horváth Péter'', [[1583]]-ben [[Lengyel család (Tóti)|Lengyel Lőrinc]], [[1598]]-[[1599]]-ben ''Koroknay János'', ''Horváth Ferenc'' és ''Bucsányi Farkas'' voltak a földesurai. [[1660]]-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzékben a ''Koroknay'' és a ''Topos'' családok birtoka, [[1699]]-ben pedig már ''Sárközy János'' is birtokos volt itt. [[1703]]-[[1715]] között a Koroknay család volt a földesura, de e családon kívül, [[1717]] táján a ''Malik'', a ''Beke'', a ''Szelestey'', a ''Bátsmegyei'', a ''Jámbor'', a ''Szily'', a ''Kovács'' és a ''Csanády'' családoknak is voltak itt birtokrészeik. [[1721]]-ben Bajom negyedrészét, Koroknya-, Lencsen- és Lók-pusztákkal együtt, gróf ''Rindsmaul Zsigmond'' nyerte adományul, akitől [[1723]]-ban ''Sárközy János'' vásárolta meg, és még ugyanez évben a lerombolt ''Koroknya várához'' tartozó összes birtokokat Nagy- és Kisbajomban megvásárolta és [[1724]]-ben nejével együtt adományt nyert Szent-Ivánra (a későbbi Kiskorpád egy része) és Nagybajomban a Csanády Ferenc-féle részbirtokra is, majd [[1726]]-ban már az említett egész birtok Sárközy Jánosé lett. [[1776]]-ban ''Sárközy Antal'', ''Sáry Pál'', ''Somssich Antal'', ''Festetics Lajos'', ''Paiss Boldizsár'', ''Boronkay György'', a ''Pálffy''-örökösök, a ''Marton'' család, ''Sárközy Gábor'', ''Ferencz'', ''Juliánna'', ''János'', ''József'' és ''László'', ''Gombay András'', ''Sári Péter'', ''Kultsár János'', ''Szily Ádám'', a ''Bakó'', a ''Horváth'', a ''Márffy'' és más családok voltak itt birtokosok, az 1900-as évek elején pedig gróf [[Festetics család|Festetics Pál]], ''Felsőbükki Nagy György'', ''Igmándy Aladár'', ''Sárközy Jenő'' és ''Imre'', ''Pataky Vince'', ''Csorba Ferenc'' és ''Sárdi Somssich Miklós'' volt itt a nagyobb birtokos, mindegyik csinos úrilakkal.
'''Nagybajom''' [[Árpád-kor]]i település, nevét már [[1197]]-be említették a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában.
 
Az [[1760-as évek]]ben itt töltötte gyermekkorát [[Virág Benedek]] költő és történetíró, itt élt két évig ([[1798]]-[[1799]]) Sárközy István vendégeként, [[Csokonai Vitéz Mihály]] és ide vonult, [[1707]]-[[1812]] között, élete alkonyán [[Pálóczi Horváth Ádám]], a költő, akinek Sárközy Jusztina volt a neje. Ugyancsak [[1734]]-ben Sárközy Jánosnál fordult meg vendégségben [[Bél Mátyás]] is.
Nevét [[1297]]ben Boyon, [[1357]]-ben Boyun alakban említették az oklevelekben.
 
A róm.római katholikusokkatolikusok ősi templomát a reformátusok elfoglalták ugyan, de 1717-ben visszavették tőlük. 1717 után azonban új templom épült. A mostani ref.református templomot 1792-ben emelték. A ref.református temetőben kisebb, törökvilágbeli palánk sánczaisáncai ma is láthatók. Ugyancsak a község közelében állt egykor Koroknya (Korokna) vára, melynek sánczaisáncai mégszintén az 1900láthatók.<ref>{{hiv-asweb évek|url=http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2511 elején|cím=Geoláda isKorotna láthatókvárának volak.maradványainál (Balogh Béla) |elérés=2014-12-01}}</ref>
Az [[1332]]-[[1337]] között a pápai tizedjegyzék is említette, tehát ekkor már plebániája is volt.
 
[[1800]] november 11-én a községet egy fellázadt önkéntescsapat feldúlta, amely akkor a fél vármegyét végigpusztította. [[1855]]-ben nagy [[kolera]]járvány pusztított itt, ekkor körülbelül 200-300-an haltak el.
[[1434]]-[[1435]]-ben a Nagymartoni (Fraknói) grófok voltak birtokosai, [[1440]]-ben mindkét Bayont [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]], mint az utód nélkül elhalt Bajoni Imre birtokát, Zagorhidai Tárnok Demeternek adományozta.
 
A század közepéig Nagybajom falunak számított és [[1859]]-ben 2-3 ezer fős [[mezőváros]] lett. [[1870]]-ben 4000 lakójával a megye harmadik legnépesebb települése volt. A gazdasági és társadalmi erő bizonyítéka volt az is, hogy három különböző vallási felekezet, a katolikus, a református és az izraelita külön elemi iskolát tartott fenn.
[[1466]]-[[1483]] között Korotnai János birtoka volt. [[1536]]-ban Bajomi László és János, Ipoltfy János és Wárday Tamás mester, [[1550]]-ben Wárday Zsigmond, Magyar Bálint és Horváth Péter, [[1583]]-ben [[Lengyel család (Tóti)|Lengyel Lőrinc]], [[1598]]-[[1599]]-ben Koroknay János, Horváth Ferenc és Bucsányi Farkas voltak a földesurai.
 
A „nagy vasútépítések” idején Nagybajomot, elkerülte a fejlődést hozó vasút vonala. A vasútépítések révén differenciálódás indult meg az állomással rendelkező, és azzal nem rendelkező települések között. Nagybajom lemaradásátlemaradása tehát főként a kor gazdasági - társadalmi fejlődése szempontjából húzóerőnek számító vasút hiányának tudható be.
[[1660]]-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzékben a Koroknay és a Topos családok birtoka, [[1699]]-ben pedig már Sárközy János is birtokos volt itt.
 
[[1703]]-[[1715]] között a Koroknay család volt a földesura, de e családon kívül, [[1717]] táján, a Malik, a Beke, Szelestey, Bátsmegyei, Jámbor, Szily, Kovács és a Csanády családoknak is voltak itt birtokrészeik.
 
[[1721]]-ben Bajom negyedrészét, Koroknya-, Lencsen- és Lók-pusztákkal együtt, gróf Rindsmaul Zsigmond nyerte adományul, kitől [[1723]]-ban Sárközy János vásárolta meg, és még ugyanez évben a lerombolt ''Koroknya várához'' tartozó összes birtokokat Nagy- és Kisbajomban megvásárolta és [[1724]]-ben nejével együtt adományt nyert Szent-Ivánra (a későbbi Kiskorpád egy része) és Nagybajomban a Csanády Ferenc-féle részbirtokra is, majd [[1726]]-ban már az említett egész birtok Sárközy Jánosé lett.
 
[[1776]]-ban Sárközy Antal, Sáry Pál, Somssich Antal, Festetics Lajos, Paiss Boldizsár, Boronkay György, a Pálffy-örökösök, a Marton család, Sárközy Gábor, Ferencz, Juliánna, János, József és László, Gombay András, Sári Péter, Kultsár János, Szily Ádám, a Bakó, a Horváth, a Márffy és más családok voltak itt birtokosok, az 1900-as évek elején pedig gróf [[Festetics család|Festetics Pál]], Felsőbükki Nagy György, Igmándy Aladár, Sárközy Jenő és Imre, Pataky Vince, Csorba Ferenc és Sárdi Somssich Miklós volt itt a nagyobb birtokos, mindegyik csinos úrilakkal.
 
Az [[1760-as évek]]ben itt töltötte gyermekkorát [[Virág Benedek]] költő és történetíró, itt élt két évig ([[1798]]-[[1799]]) Sárközy István vendégeként, [[Csokonai Vitéz Mihály]] és ide vonult, [[1707]]-[[1812]] között, élete alkonyán [[Pálóczi Horváth Ádám]], a költő, akinek Sárközy Jusztina volt a neje. Ugyancsak [[1734]]-ben Sárközy Jánosnál fordult meg vendégségben [[Bél Mátyás]] is.
A róm. katholikusok ősi templomát a reformátusok elfoglalták ugyan, de 1717-ben visszavették tőlük. 1717 után azonban új templom épült. A mostani ref. templomot 1792-ben emelték. A ref. temetőben kisebb, törökvilágbeli palánk sánczai ma is láthatók. Ugyancsak a község közelében állt egykor Koroknya (Korokna) vára, melynek sánczai még az 1900-as évek elején is láthatók volak.
 
[[1800]] november 11-én a községet egy fellázadt önkéntescsapat feldúlta, amely akkor a fél vármegyét végigpusztította.
 
[[1855]]-ben nagy [[kolera]]járvány pusztított itt, ekkor körülbelül 200-300-an haltak el.
 
A század közepéig Nagybajom falunak számított és [[1859]]-ben 2-3 ezer fős [[mezőváros]] lett. [[1870]]-ben 4000 lakójával a megye harmadik legnépesebb települése. A gazdasági és társadalmi erő bizonyítéka volt az is, hogy három különböző vallási felekezet, a katolikus, a református és az izraelita külön elemi iskolát tartott fenn.
 
A „nagy vasútépítések” idején Nagybajomot, elkerülte a fejlődést hozó vasút vonala. A vasútépítések révén differenciálódás indult meg az állomással rendelkező, és azzal nem rendelkező települések között. Nagybajom lemaradását tehát főként a kor gazdasági - társadalmi fejlődése szempontjából húzóerőnek számító vasút hiányának tudható be.
 
Nagybajom az újkorra [[Somogy megye]] messze legnagyobb határú településévé vált. A település kedvező földrajzi helyzete azonban jelentős károkat okozott a történelem során, hiszen a háborúk idején vonuló hadak útjába esett, pusztította török és tatár egyaránt. A [[második világháború]] idején a Dunántúli hadmozdulatok révén súlyos emberáldozatot követelő csaták helyszíneként tartják számon ma is, itt húzódott a német frontvonal.
 
A felszabadulás után a község újjáépítése fokozatosan történt. [[1958]]-ban teljes erővel megindult a községfejlesztés. [[1969]]. július 1-jével a szomszédos [[Jákó]] községgel Községi Közös Tanács néven közös tanácsot alakított, [[1970]]. július 1-jén ismét nagyközségi rangra emelkedett.
 
[[1990]]. szeptember 30-án létrejött Nagybajom Nagyközség Önkormányzata. Jákó község különválása önálló önkormányzatot hoz létre. [[1993]]. január 1-jén Pálmajor települési rész önálló önkormányzatot hoz létre, körjegyzőségileg továbbra is Nagybajomhoz tartozóan. A rendszerváltást követően az önkormányzatiság és a közvélemény aktivitása felerősítette a várossá nyilvánítás kérdéskörét. Nagybajom a helyi képviselő-testület kezdeményezésére [[2001]]. július 1-jétől ismételten városi rangot kap.
 
Nagybajom az újkorra [[Somogy vármegye]] messze legnagyobb határú településévé vált. A település kedvező földrajzi helyzete azonban jelentős károkat okozott a történelem során, hiszen a háborúk idején vonuló hadak útjába esett, pusztította török és tatár egyaránt. A [[második világháború]] idején a Dunántúli hadmozdulatok révén súlyos emberáldozatot követelő csaták helyszíneként tartják számon ma is, itt húzódott a német frontvonal. A szovjet megszállás után a község újjáépítése fokozatosan történt. [[1958]]-ban teljes erővel megindult a községfejlesztés. [[1969]]. július 1-jével a szomszédos [[Jákó]] községgel Községi Közös Tanács néven közös tanácsot alakított, [[1970]]. július 1-jén ismét nagyközségi rangra emelkedett. [[1990]]. szeptember 30-án létrejött Nagybajom Nagyközség Önkormányzata. Jákó község különválása önálló önkormányzatot hoz létre. [[1993]]. január 1-jén Pálmajor települési rész önálló önkormányzatot hozhozott létre, körjegyzőségileg továbbra is Nagybajomhoz tartozóan. A rendszerváltást követően az önkormányzatiság és a közvélemény aktivitása felerősítette a várossá nyilvánítás kérdéskörét. Nagybajom a helyi képviselő-testület kezdeményezésére [[2001]]. július 1-jétől ismételten városi rangot kapkapott.
 
Egykor a településhez tartoztak a következő lakott helyek is: Balaskó-puszta, Csikota-puszta, Felsőkak-puszta, Homok puszta, Koroknya puszta, Nagybagod puszta, Lók puszta, Lekcsen puszta is.
 
===Felsőkak===
Felsőkak puszta [[1423]]-ban a [[Bő nemzetség]]ből származó Laki Thúz, Létai, Kölkedi Messer és a Kürtösi családok birtoka volt. [[1449]]-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szecsényi családok birtoka. [[1500]]-ban [[Corvin János]]t és [[Török család (enyingi)|Enyingi Török Imrét]] iktatták birtokába. [[1549]]-ben Butsányi Korláthkőy Anna birtoka lett, [[1550]]-ben pedig már Alya Mátyás birtokaként volt feltüntetve. [[1726]]-ban Sárközy János, [[1733]]-ban a Koroknay család birtoka volt.
 
[[1449]]-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szecsényi családok birtoka. [[1500]]-ban [[Corvin János]]t és [[Török család (enyingi)|Enyingi Török Imrét]] iktatták birtokába.
 
[[1549]]-ben Butsányi Korláthkőy Anna birtoka lett, [[1550]]-ben pedig már Alya Mátyás birtokaként volt feltüntetve. [[1726]]-ban Sárközy János, [[1733]]-ban a Koroknay család birtoka volt.
 
===Homok puszta===
 
===Koroknya===
Koroknya puszta a [[Győr nemzetség]] birtoka volt. A nemzetség tagjainak [[1346]]. évi birtokmegosztásakor Dersfi Miklós birtoka lett. A [[15. század]]ban a Koroknyai (Korotnai, Koroknai) családé volt. [[1510]]-ben már fennállt a Koroknyaiak vára is, melyet [[1555]]-ben Tujgon budai basa foglalt el. [[1543]]-ban a jobbágyfalu még megvolt, valószínűleg az [[1555]]. évi ostrom alkalmával pusztult el.
 
A [[15. század]]ban a Koroknyai (Korotnai, Koroknai) családé volt. [[1510]]-ben már fennállt a Koroknyaiak vára is, melyet [[1555]]-ben Tújgon budai basa foglalt el. [[1543]]-ban a jobbágyfalu még megvolt s valószínűleg az [[1555]]. évi ostrom alkalmával pusztult el.
 
===Nagybalogd===
 
===Nemcsény===
Lencsen puszta a [[középkor]]ban '''Nemcsény''' néven falu volt, neve már [[1332]]-[[1337]]-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely volt. A [[Győr nemzetség]] ősi birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak [[1346]] évi osztozkodásakor az e nemzetségből származó Szerdahelyi Dersfi Péter birtokába került. [[1550]]-ben Alya Mátyás és Székely Lukács voltak birtokosai. [[1703]] előtt már csak puszta, és a Koroknay család birtokában volt, [[1726]]-ban pedig Sárközy János birtokának írták, [[1733]]-ban azonban már ismét a Koroknay családé volt.
 
[[1550]]-ben Alya Mátyás és Székely Lukács voltak birtokosai. [[1703]] előtt már csak puszta, és a Koroknay család birtokában volt, [[1726]]-ban pedig Sárközy János birtokának írták, [[1733]]-ban azonban már ismét a Koroknay családé volt.
 
Idetartoztak még: Setétkerék-, Agáczás-, Alsókak-, Égettakol-, Fehértó-, Földhíd-, Kis-, Madársára-, Sápa- és Újház puszták, Pál-major és Sáritag is. Itt feküdt egykor ''Csikota'' falu is, melynek helye és templomának nyomai az [[1900-as évek]] elején is látható volt még.
 
== Nevezetességei ==
* A városban évente mintegy harminc [[fehér gólya|gólyapár]] költ. Nagybajom [[1996]]-ban elnyerte az ''Európai gólyafalu'' címet, amely a település [[2001]]. július 1-jén történt várossá avatása után ''A gólyák városa'' névre változott. [[2008]]-ban Nagybajom rendezte az Európai Gólyástelepülések Hálózatának 5. találkozóját.
* [[Gyergyai Albert]] ([[1893]]-[[1981]]) - irodalomtörténész, író, legkiválóbb műfordítóink egyike Nagybajom neves szülötte.
 
* [[Virág Benedek]] - az [[1750-es évek]]ben itt töltötte gyermekkorát.
* [[Pálóczi Horváth Ádám]] - [[1793]]-[[1812]] között itt élt és alkotott.
* [[Csokonai Vitéz Mihály]] - [[1798]]-[[1799]]-ben itt vendégeskedett Sárközy Istvánnál. Környékbeli vendégeskedéséről részletesen ír Répay Lajos a Somogyi kázus című verséhez kapcsolódóan.[http://www.gige.hu/csokonai.doc]
 
* A városban évente mintegy harminc [[fehér gólya|gólyapár]] költ. Nagybajom [[1996]]-ban elnyerte az ''Európai gólyafalu'' címet, amely a település [[2001]]. július 1-jén történt várossá avatása után ''A gólyák városa'' névre változott.
* [[2008]]-ban Nagybajom rendezte az Európai Gólyástelepülések Hálózatának 5. találkozóját.
 
* [[Sárközy-kúria (Nagybajom)|Sárközy-kúria]]
* Jézus Szíve Római Katolikus Plébánia - a [[15. század]]ban alapították. A [[Oszmán Birodalom|török]] pusztítást követően a [[17. század]]ban ismét felállították. Anyakönyveit [[1717]]-től vezetik rendszeresen. Jelentős felújítás a templomban [[1904]]-ben történt. Ekkor a templom szép színes ablakokat kapott, és a bútorzat is kicserélődött. Megújult a főoltár, mellékoltárok készültek.
 
* Református Egyházközség - Története [[1542]]-re nyúlik vissza, amikor az első törökdúlás után a faluba visszatérő lakosságot protestáns prédikátor látogatta meg. Szavai és igehirdetése halló fülekre és szívekre talált, és: az ő munkássága révén jönjött létre, itt Nagybajomban a Református Egyházközség. [[1542]]-től kezdve zavartalan egyházi élet folyikfolyt a [[Rákóczi-szabadságharc]] végéig., Sikerülsikerült bevezetni az önkormányzatiságot (presbiteri rendszer) és az iskolai oktatást bevezetniis. Az első tanító Nagybajomban Szalánki Pál volt. Az ellenreformáció minden lehetőséget megszüntetmegszüntetett, ésa reformátusoknak vallásuk gyakorlására csak a Türelmi Rendelet után, nyíliknyílt újra lehetősége a reformátusoknak vallásuk gyakorlására. [[1780]]-[[1820]] között építették fel a templomot, majd a lelkészlakást és végül az iskolát kántortanítói lakással együtt. Sajnos mára ezekből az épületekből csak a templom homlokzati fala maradt fenn. [[1852]]-ben tűzvész következtében leégett az iskola, de a következő évben a régi iskola helyén már új iskola várta a tanulni vágyó diákokat. A kántortanítói lakás is ebben az évben újult meg. A [[második világháború]]ig zökkenőmentes volt a vallásgyakorlás. A háborúban visszavonuló német csapatok felrobbantották a templomot, amit nagy áldozatok árán sikerült újjáépíteni egyszerűsített formában [[1948]]-ra. [[1950]]. július 3-án az iskola épületét és a szolgálati lakást államosították. [[1991]]-ben a presbitérium visszakérte a volt ingatlanjait, melyeket [[1993]]-ban meg is kapott a helyi önkormányzattól.
 
==Nagybajomhoz köthető nevezetes személyek==
Sajnos mára ezekből, az épületekből, csak a templom homlokzat fala maradt fenn. [[1852]]-ben tűzvész következtében leégett az iskola, de a következő évben a régi iskola helyén már új iskola várta a tanulni vágyó diákokat. A kántortanítói lakás is ebben az évben újult meg. A [[második világháború]]ig zökkenőmentes volt a vallásgyakorlás. A háborúban visszavonuló német csapatok felrobbantották a templomot, amit nagy áldozatok árán sikerült újjáépíteni egyszerűsített formában [[1948]]-ra. [[1950]]. július 3-án az iskola épületét és a szolgálati lakást államosították. [[1991]]-ben a presbitérium visszakérte a volt ingatlanjait, melyeket [[1993]]-ban meg is kapjott a helyi önkormányzattól.
* [[Gyergyai Albert]] ([[1893]]-[[1981]]) - irodalomtörténész, író, legkiválóbb műfordítóink egyike Nagybajom neves szülötte.
 
* [[Virág Benedek]] - az [[1750-es évek]]ben itt töltötte gyermekkorát.
== Híres díszpolgárai ==
* [[Pálóczi Horváth Ádám]] - [[1793]]-[[1812]] között itt élt és alkotott.
* [[Csokonai Vitéz Mihály]] - [[1798]]-[[1799]]-ben itt vendégeskedett Sárközy Istvánnál. Környékbeli vendégeskedéséről részletesen ír Répay Lajos a Somogyi kázus című verséhez kapcsolódóan.[http://www.gige.hu/csokonai.doc]
 
=== Díszpolgárok ===
* [[Boross Péter]], politikus, [[Magyarország kormányfőinek listája|Magyarország miniszterelnöke]]
* [[Gyergyai Albert]], [[Baumgarten-díj]]as, Francia becsületrendet elnyert irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító
{{források}}
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
* [http://www.nagybajom.hu Nagybajom város honlapja]
* [http://nagybajom.lap.hu Nagybajom linkgyűjtemény]
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{Somogy megye települései}}
{{Kaposvári járás}}
{{Kadarkúti kistérség}}
 
 
[[Kategória:Magyarország városai]]
48 322

szerkesztés