„Mellékvese” változatai közötti eltérés

6 826 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
bővítés, javítás
(bővítés I.)
(bővítés, javítás)
[[Fájl:Celiac ganglion.jpg|bélyegkép|jobbra|Macska retroperitoneuma. A bal mellékvese 14-es számmal van jelölve. <br /> (A feji irány balra, a farki jobbra, a hasi irány lent, a háti fent található. 1: rekeszizom, 3: aorta, '''14''': bal mellékvese, 16: gyomor, 17: máj, 18: bal vese)]]
[[Fájl:Gray1127.png|bélyegkép|jobbra|A mellékvese a vese felső pólusán helyezkedik el. (Gray's Anatomy)]]
 
A '''mellékvese''' a [[gerincesek]] ''(Vertebrata)'' páros [[belső elválasztású mirigy]]e, melyen megkülönböztetünk ''kéreg-'' és ''velőállományt''. A mellékvesekéreg fő funkciója [[koleszterin|szteroid]] [[hormon]]ok termelése.
 
AAz [[ember]]i mellékvesekéreg által termelt szteroidok:
* [[Mineralokortikoid]]ok (aldoszteron, dezoxikortikoszteron): A szervezet [[só]]- és vízháztartását szabályozzák. A [[nátrium]]ion megőrzését és felvételét, következményes [[víz]]- és [[klór|kloridion]]-visszatartást, valamint a [[kálium]]ion és a [[hidrogén]]ion kiürítését okozzák.
* [[mineralokortikoid|GlukokortikoidokGlukokortikoid]]ok (kortizol, kortikoszteron): TöbbekJelentős közötta szabályozzákszerepük aza [[stresszválasz]] kialakulásában és fennmaradásában, támogatják a lebontó (katabolikus) [[anyagcsere|anyagcserét]]-folyamatokat, fokozzák a katekolaminok hatását, szabályozzák a só- és vízháztartást és a vérnyomást, csökkentik a [[csont]]képződést és a [[sejt|sejtközötti tér]] fehérjéinek termelődését, gátolják az [[immunrendszer]]t és a [[gyulladás]]os reakciókat, szabályozzák a só- és vízháztartást, valamint nélkülözhetetlenek a [[tüdő]] kifejlődésében.
* [[HímAndrogén]]ek (hím nemi hormonok: dehidroepiandroszteron, dehidroepiandroszteron-szulfát): A [[ivar|magzat]]i fejlődés során a [[méhlepény]]ben [[ösztrogén]]ekké (női nemi hormonokká) alakulva segítik a [[terhesség]] fennmaradását és az anyai [[hormonemlő]]ok avagy[[proliferáció]]ját. androgének:Gyermekkorban az elsődleges és másodlagos nemi jellegek kialakulásában vesznek részt.
 
A mellékvesevelő a [[szimpatikus]] [[idegrendszer]] része; [[amin|katekolaminokatkatekolamin]]okat ([[adrenalin]]t és [[noradrenalin]]t) termel és juttat a vérkeringésbe, melyek hozzájárulnak a [[készenléti reakció]] eseményeihez.
 
A mellékvesevelő a [[szimpatikus]] [[idegrendszer]] része; [[amin|katekolaminokat]] ([[adrenalin]]t és [[noradrenalin]]t) termel és juttat a vérkeringésbe, melyek hozzájárulnak a készenléti reakció eseményeihez.
[[Fájl:Gray1127.png|bélyegkép|jobbra|A mellékvese a vese felső pólusán helyezkedik el. (Gray's Anatomy)]]
[[Halak]]ban a egységes mellékvese nem alakul ki. A kéregnek megfelelő '''interrenális szerv''' a két vese között (vagy fölöttük) található; a velővel homológ '''szuprarenális szervek''' pedig a szimpatikus dúclánc dúcai mellett, szegmentálisan helyezkednek el.
 
== Az emberi mellékvese fejlődéstana ==
 
A kéregállomány a [[lemez( mesoderma)|középső csíralemez]] származéka: mezodermális eredetű.
A magzati élet 5. hetében a mesenterium melletti [[hasüreg]]i coelomahám osztódó sejtjeinek egy része bevándorol a környező mesenchymába. Ezek a sejtek alakítják ki a '''foetalis mellékvesekérget (primitív cortex)'''. Később újabb coelomahámsejtek vándorolnak a mélybe, melyek körülveszik a foetalis kéreg hámtelepét, és kialakítják a '''maradandó mellékvesekérget (permanens cortex)'''. Születés után a foetalis kéreg nagy része visszafejlődik, a legkülső részéből pedig a ''zona reticularis'' származik. A maradandó kéregből fejlődik ki a ''zona glomerulosa'' és a ''zona fasciculata''. A mellékvesekéreg végleges szerkezete a [[pubertás]] korban alakul ki.
 
[[Fájl:Gray1184.png|bélyegkép|jobbra|Az emberi jobb és bal mellékvese hátulnézetből.]]
 
A mellékvese páros szerv. A jobb mellékvese háromszögletű, a bal félhold alakú, lelapult szerv. Tömegük egyenként ''4-5 gramm'', felnőttbenegy felnőtt emberben. Felszínük enyhén dudoros. A mellékvesén megkülönböztetünk külső '''kéregállományt''' ''(cortex)'' és belső '''velőállományt''' ''(medulla)''. A kéreg tömött tapintatú, színe kénsárga, a szerv térfogatának 90%-át alkotja, (felnőttben). A velő lágyabb állományú, színe világosabb, barnássárga. A szervet kívülről sejtdús '''kötőszöveti tok''' ''(capsula fibrosa)'' borítja be. A kötőszövetes tokból '''kötőszövetes sövények''' ''(septa fibrosa)'' nyúlnak a mellékvese állományába, melyben erek és idegek futnak. A tok szerepe a szerv állományának egybentartása, védelme.
[[Fájl:Gray1121.png|bélyegkép|balra|Az emberi retroperitoneum elölnézetből. A képen megfigyelhető a mellékvese vérellátása is.]]
 
A mellékvese páros szerv. A jobb mellékvese háromszögletű, a bal félhold alakú lelapult szerv. Tömegük egyenként ''4-5 gramm'', felnőttben. Felszínük enyhén dudoros. A mellékvesén megkülönböztetünk külső '''kéregállományt''' ''(cortex)'' és belső '''velőállományt''' ''(medulla)''. A kéreg tömött tapintatú, színe kénsárga, a szerv térfogatának 90%-át alkotja (felnőttben). A velő lágyabb állományú, színe világosabb, barnássárga. A szervet kívülről sejtdús '''kötőszöveti tok''' ''(capsula fibrosa)'' borítja be. A kötőszövetes tokból '''kötőszövetes sövények''' ''(septa fibrosa)'' nyúlnak a mellékvese állományába, melyben erek és idegek futnak. A tok szerepe a szerv állományának egybentartása, védelme.
 
A mellékvese [[retroperitoneum|retroperitonealis]] helyzetű szerv, a ''11-12. háti csigolya'' magasságában. A [[vese]] felső pólusán helyezkedik el, annak '''zsíros tokján''' ''(capsula adiposa)'' belül. A zsíros tok stabilan rögzíti a benne található szerveket.
 
=== Az emberi mellékvese vérerei, nyirokerei és idegei ===
[[Fájl:Gray1121.png|bélyegkép|balrajobbra|Az emberi retroperitoneum elölnézetből. A képen megfigyelhető a mellékvese vérellátása is.]][[Fájl:Gray839.png|bélyegkép|jobbra|A szimpatikus idegrendszer vázlata. (Gray's Anatomy)]]
==== Artériák ====
 
==== Beidegzés ====
 
A mellékvesevelő chromaffin sejtjein ''preganglionáris [[autonóm idegrendszer|szimpatikus rostok]]'' végződnek. Ezek a háti (''thoracalis'') [[gerincvelő]] Th10–12 szakaszának oldalszarvaiban elhelyezkedő intermediolaterális magokat (''nucleus intermediolateralis'') képező [[idegsejt]]ek axonjai. A gerincvelőből az elülső gyökereken keresztül lépnek ki, csatlakoznak a [[gerincvelői ideg]]ekhez, majd mint fehér [[myelinhüvely]]ű összekötő ágak (''rami communicantes albi''), elhagyják azokat, és belépnek a [[szimpatikus határlánc]]ba (''truncus sympathicus''). Itt áthaladnak, de nem kapcsolódnak át az 5–9. mellkasi [[idegdúc|dúcokon]], hanem csatlakoznak a [[gerincoszlop]] oldalán futó nagy zsigeri ideghez (''[[nervus sphlanchnicus major]]''). Ez az ideg a [[rekeszizom|rekeszizmot]] a páratlan gyűjtőérrel (''[[vena azygos]]'', jobb oldalon), illetve a fél páratlan gyűjtőérrel (''[[vena hemiazygos]]'', bal oldalon) együtt lépi át a belső (''crus mediale'') és közbülső szár (''crus intermediale'') között, így a [[retroperitoneum]]ba kerül, ahol leszállva ismét elágazik, a ''[[plexus coeliacus]]''-tól (hasüregi fonat, ''plexus solaris'', napfonat) kezdődően. A mellékvesevelőt ellátó rostok a mellékvesefonatba (''plexus suprarenalis'') futnak, belépnek a mellékvesébe, és átkapcsolódnak a mellékvesevelő chromaffin sejtjeire. Az ingerületátvivő [[neurotranszmitter]] az [[acetilkolin]], mely a chromaffin sejtek [[nikotinos acetilkolin-receptor]]ához kapcsolódik. A ''plexus suprarenalis''-ban a ''plexus coeliacus''-ból származó posztganglionáris rostok is jelen vannak.
 
A szimpatikus idegrendszer és így a mellékvesevelő lényegeslegfőbb agyi[[agy]]i szabályozórendszerei az érzelmek és tanulás központja: a [[limbikus rendszer]] (ezen belül elsősorban az ''[[amygdala]]''), valamint az endokrin és vegetatív idegrendszer koordinátora: a [[hipotalamusz]].
 
=== Az emberi mellékvese szöveti szerkezete ===
[[Fájl:Adrenal gland (cortex).JPG|bélyegkép|balrajobbra|Az emberi mellékvese mikroszópos képe.]]
[[Fájl:Gray1185.png|bélyegkép|250px| jobbra|Az emberi mellékvese szöveti szerkezete.]]
 
A '''mellékvesekéreg''' ''(cortex)'' állománya szövettanilag három, a felszínnel párhuzamos rétegre osztható. Ezek kívülről befelé:
# '''''Zona glomerulosa'''.'' (Glomerulosus''glomerulosus'' = gomolyagos.). Vékony réteg, közvetlenül a kötőszövetes tok alatt. Sejtjei fészkekbe rendeződnek. A sejtcsoportokat sinusoid kapillárisok veszik körül.
# '''''Zona fasciculata'''.'' (Fasciculatus''fasciculatus'' = köteges.). A sokszögű sejtek a felszínre merőleges gerendákat képeznek. A gerendák között, velük párhuzamosan futnak a sinusok.
# '''''Zona reticularis'''.'' (Reticularis''reticularis'' = hálózatos.). Hálózatos sejtkötegekből áll, melyek között sinusok futnak.
 
A kéreg sejtjei szteroid hormonokat termelnek. Ennek megfelelően a sejtplazmában [[koleszterin|koleszterinészterekből]] álló ''lipidcseppek'', fejlett ''sima felszínű [[endoplazmatikus retikulum]]'' ''(sER)'', és ''tubuláris [[mitokondrium]]ok'' találhatók. (A zona reticularis sejtjeiben megjelenhet "kopási pigment" ''(lipofuscin)'' is.
 
A '''mellékvesevelő''' ''(medulla)'' állományát hálózatos gerendákba rendeződött ún. ''chromaffin sejtek'' alkotják. A gerendák között találhatók meg a sinusok. A chomaffin sejtekben membránnal határolt váladékszemcsék találhatók, melyek a hormonokat raktározzák, majd a sejten kívülre ürítik. A chromaffin granulumok tartalma: [[adrenalin]] vagy [[noradrenalin]], ''chromograninok'' ''(vivőfehérjék)'', [[adenozin-trifoszfát|ATP]], ''leu- és met-[[enkefalin'']], ''dopamin-béta-hidroxiláz''. A sejtek 75-80%-a adrenalint, 20-25%-uk noradrenalint szekretál.
 
Chromaffin sejtek találhatók még a [[retroperitoneum]]ban a [[autonóm idegrendszer|szimpatikus dúc]]ok közelében is, ún. ''paraganglionokat'' alkotva (pl. paraganglion aorticum az aorta eredésének közelében).
== Az emberi mellékvesekéreg élettana ==
 
A mellékvesekéreg mindhárom rétege a [[szteroidkoleszterin]]hormonokat termeltöbblépcsős átalakításával [[koleszterinszteroid]]bőlhormonokat termel, melyeket a mirigysejtek nem képesek jelentős mennyiségben felhalmozni, raktározni, hanem folyamatosan ürítik őket a szinuszoid kapillárisokban áramló vérbe. A legkülső ''zona glomerulosa'' mineralokortikoidokat szintetizál, melyek a szervezet só-víz háztartását szabályozzák. A középső ''zona fasciculata'' elsősorban kortikoszteroidokat termel, melyek sokrétű feladatai között szerepel pl. az anyagcsere, a gyulladásos folyamatok és az immunrendszer szabályozása. A belső ''zona reticularis'' főként androgéneket szintetizál, melyek a nemi jellegek kialakulását befolyásolják. Valamilyen mértékű kortizol- és androgéntermelés azonban mind a ''zona fasciculata''-ban, mind a ''zona reticularis''-ban megfigyelhető. Megjegyzendő, hogy a szervezetbenszervezet valamennyi szövete közül a mellékvesekéreg [[aszkorbinsav]]- (C-vitamin-) tartalma a legmagasabb, ésennek aoka szerv ezt is a véráramba üríti,azonban egyelőre ismeretlen célból.
 
A mellékvesekéreg fennmaradását, hormontermelését, véráramlását és aszkorbinsav-ürítésétvéráramlását egyaránt serkenti az [[adrenokortikotrop hormon]] ('''ACTH'''), melyet az [[agyalapi mirigy]] elülső lebenye (''adenohypophysis'') termel, a [[napszak]]tól függően (cirkadián periodicitás): ébredéskor a legnagyobb mértékben, majd aaz napébrenlét során folyamatosan csökkenve, és [[alvás]] alatt újra növekedve. Az ACTH-termelést a [[hipotalamusz]] paraventrikuláris magjának kissejtes neuronjai által szecernált [[kortikotropin releasing hormon]] (CRH) tartja fenn. ACTH hiányában a ''zona fasciculata'CRH' és ''zona) reticularis''tartja hormontermelésefenn, csökkenamit ésaz magaugyanezen asejtek szövetáltal istermelt elsorvad ([[atrophia]]),antidiuretikus míg tartósan magas ACTH-koncentráció esetén a mellékvesekéreg sejtjeinek száma ([[hyperplasiahormon]]) és mérete ([[hypertrophia]])'''ADH''' is= megnőarginin-vazopresszin, hormontermelésükAVP) pedigtovább fokozódikfokoz.
ACTH hiányában a ''zona fasciculata'' és ''zona reticularis'' hormontermelése csökken, és maga a szövet is elsorvad ([[atrophia]]), míg tartósan magas ACTH-koncentráció esetén a mellékvesekéreg sejtjeinek száma és mérete is megnő (''[[hypreplasia]]'' és ''[[hypertrophia]]''), hormontermelésük pedig fokozódik.
 
Az ACTH egy 39 aminosavból[[aminosav]]ból álló [[peptid]], melyamely a mellékvesekéreg hormontermelő sejtjeinek sejthártyáján elhelyezkedő [[ACTH-receptorhozreceptor]]hoz kötődve, Gsstimuláló [[G-fehérje|G<inf>s</inf>-fehérje]] közvetítésével aktiválja az [[adenilát-cikláz]] enzimet, ami a sejten belüli [[adenozin-trifoszfátbóltrifoszfát]]ból (ATP) [[ciklikus adenozin-monofoszfátotmonofoszfát]]ot (cAMP) termel. A cAMP fő funkciója a [[proteinkináz A]] (PKA) aktiválása, mely a sejten belüli célfehérjéket [[foszforiláció]] révén szabályozza, bizonyos [[szerin]] illetve [[treonin]] aminosavakhoz ATP-ből származó foszforilcsoportot[[foszforil]]csoportot kapcsolva, s így a célfehérjék szerkezetét és funkcióját megváltoztatva.
 
Az ACTH egy 39 aminosavból álló peptid, mely a mellékvesekéreg hormontermelő sejtjeinek sejthártyáján elhelyezkedő ACTH-receptorhoz kötődve, Gs-fehérje közvetítésével aktiválja az adenilát-cikláz enzimet, ami a sejten belüli adenozin-trifoszfátból (ATP) ciklikus adenozin-monofoszfátot (cAMP) termel. A cAMP fő funkciója a proteinkináz A (PKA) aktiválása, mely a sejten belüli célfehérjéket foszforiláció révén szabályozza, bizonyos szerin illetve treonin aminosavakhoz ATP-ből származó foszforilcsoportot kapcsolva, s így a célfehérjék szerkezetét és funkcióját megváltoztatva.
Az ACTH hatásai:
* a ''zona fesciculatafasciculata'' és a ''zona reticularis'' fennmaradásaszövetének fenntartása;
* a szteroidhormonok szintézisének fokozása: a [[lipoprotein]]-felvétel növelése, a koleszterin szintézisének gyorsítása, a [[koleszterinészter]] hidrolízisének[[hidrolízis]]ének fokozása, a koleszterin-[[pregnenolon]] átalakulás gyorsítása; bizonyos fehérjék szintézisének fokozása <nowiki>[</nowiki>[[LDL]]-receptorok (LDL: ''low density lipoprotein'', alacsony sűrűségű lipoprotein), [[szteroidgenezist akutan reguláló fehérje]] (StAR), [[citokróm P-450]] [[oxidáció|oxidáló]] enzimek, [[adrenodoxin]], [[adrenodoxin-reduktáz]]<nowiki>]</nowiki>;
* az aszkorbinsav véráramba ürítéseürítésének előidézése;
* a mellékvesekéreg véráramlásának fokozása (értágítás = ''vasodilatatio'', értágítás).
 
A mellékvesekéreg működését az ACTH-on kívül egyéb hormonok és más tényezők is befolyásolják.
 
A zona glomerulosa '''[[mineralokortikoid]] hormon'''t, pontosabban ''[[aldoszteron]]t'' termel, amelynek fontos szerepe van a vérnyomás hosszú távú szabályozásában.
{{Bővebben|mineralokortikoidokmineralokortikoid}}
 
=== Zona fasciculata ===
 
A ''zona fasciculata'' főként [[glukokortikoid]]okat: '''[[kortizol]]t''' (naponta átlagosan 20 mg-ot) és '''[[kortikoszteron]]t''' (3 mg-ot) termel. A kortikoszteron glukokortikoid jellegű hatása csupán 30-36%-a a kortizolénak. A hormontermelés az ACTH szabályozásához kötött, annak a nap során változó mennyiségét néhány [[perc]]es késéssel követi. A csúcskoncentráció [[ébredés]]kor mérhető, majd az ébrenlét alatt folyamatosan csökken, [[alvás]] során pedig újra növekszik. [[Stressz]] esetén ([[sérülés]], [[vérzés]], [[fertőzés]], extrém [[hideg]] vagy [[meleg]], jelentős [[fizikai terhelés|fizikai]] vagy [[pszichés stressz|pszichés]] megterhelés) tovább fokozódik a CRH, ACTH és glukokortikoidok elválasztása, ami segíti a stresszválasz kifejlődését (raktározott [[tápanyag]]ok felszabadítása, [[vérkeringés]] fenntartása), de korlátozza is annak mértékét ([[citokin]]-felszabadulás gátlása, [[láz]]as, [[elesett állapot]] kivédése).
A ''zona fasciculata'' hormontermelése az ACTH-szabályozáshoz kötött, annak a nap során változó mennyiségét néhány perces késéssel követi.
 
A képződött és vérbe került hormonok több mint 90%-ban [[transzkortin]] (kortikoszteroid-kötő [[globulin]], CBG) szállítófehérjéhez kötődnek, de kisebb affinitással [[albumin]]hoz is képesek kapcsolódni, amely utóbbinak leginkább akkor van jelentősége, amikor a glukokortikoid-termelés mértéke meghaladja a rendelkezésre álló transzkortin mennyiségét. A célsejtekhez szállított hormonok [[diffúzió]]val jutnak be a sejtplazmába.
 
A glukokortikoidok a célsejtekben bizonyos hatásaikat gyorsan kifejtik, de a legismertebbek csupán [[óra (mértékegység)|órák]] alatt fejlődnek ki, a [[génátírás]] szabályozásán keresztül. A [[kortikoszteroid-receptor]]ok a [[nukleáris receptor-szupercsalád]] tagjai. A '''II. típusú receptor''' (glukokortikoid-receptor) affinitása a glukokortikoidokhoz a legmagasabb, míg az '''I. típusú receptor''' (mineralokortikoid-receptor) hasonló affinitással köti a mineralo- és glukokortikoidokat is. A mineralokortikoidok legtöbb célsejtjében ezért egy enzim, a [[11béta-hidroxiszteroid-dehidrogenáz]] gyorsan inaktiválja a glukokortikoidokat, mielőtt mineralokortikoid jellegű hatást fejtenének ki.
Az immunszuppresszív és gyulladáscsökkentő hatások egy jelentős részének az alapja az, hogy a [[ligand]]ot kötött glukokortikoidreceptor inaktiválja az [[NF-kappaB]] transzkripciós faktort, mely egyébként a legtöbb immunfolyamat kifejlődésében szerepelne. Az NF-kappaB gátlásának másik módja az I-kappaB gátlófehérje szintézisének indukciója.
 
A glukokortikoidok hatásai:
* [[Negatív visszacsatolás]] a [[hipotalamusz-hipofízis rendszer]] felé: a kortizol gátolja a CRH és ACTH felszabadulását, valamint csökkenti az ACTH-termelő kortikotrop sejt CRH iránti érzékenységét.
* A katabolikus hormonok (katekolaminok, [[glukagon]], [[növekedési hormon]]) hatásának felerősítése és meghosszabbítása (permisszív hatás):
** a [[máj]]ban fokozzák a [[glükóz]] termelését ([[glukoneogenezis]]),
** a [[vázizomzat]]ban fokozzák a [[glikogén]] és az izomfehérjék lebontását és csökkentik az aminosavak beépülését,
** a [[zsírszövet]]ben fokozzák a [[triglicerid]]ek lebontását ([[lipolízis]]) és egyúttal csökkentik a termelésüket ([[lipogenezis]]) is,
** mind a vázizomzatban mind a zsírszövetben [[inzulin]]rezisztenciát alakítanak ki, csökkentik a [[glukóz]]felvételt és -felhasználást, így növelik a vércukorszintet (''hyperglycaemia'').
** Ezeknek a változások az [[éhezés]]hez való [[alkalmazkodás]]t garantálják.
* Vérkeringés fenntartása:
** biztosítják a mellékvesevelő hormontermelését és a noradrenalin szív-érrendszerre kifejtett hatását (szívösszehúzódások erejének fokozása, erek szűkítése, [[vérnyomás]] növelése),
** gátolják az értágító hatású [[prosztanoid]]ok termelődését,
** szükségesek az angiotenzinogén szintéziséhez, de viszont csökkentik az erek angiotenzin II iránti érzékenységét is. (Az angiotenzinogénből angiotenzin I, ebből pedig angiotenzin II keletkezik, mely érszűkítő, vérnyomásnövelő, aldoszteron- és ADH-szekréciót fokozó, nátriumvisszatartó és szomjúságérzést kiváltó hatással bír. Lásd: ''[[renin-angiotenzin rendszer]]''.)
* Só- és vízürítés fokozása:
** csökkentik a hipotalamuszban az ADH termelődését (ez a hormon vízvisszatartó hatással rendelkezik),
** biztosítják a [[pitvari natriuretikus peptid]] (ANP) szintézisét (ez fokozza a vesében a nátrium- és vízürítést),
** fenntartják a [[vese|vesében]] a szűrletképződést (glomerulus-filtráció, GFR).
* A [[bél]]en keresztüli [[kalcium]]felszívódás csökkentése és a vesén keresztüli kalciumürítés fokozása.
* A kötő- és támasztószövetek képződésének gátlása:
** csökkentik a [[csont]]képződést,
** gyermekeknél mind a túl alacsony, mind a túl magas glukokortikoid-szint gátolja a csontok hossznövekedését,
** gátolják a [[kötőszövet]]i fibroblaszt sejtekben a [[sejtközötti állomány]] fehérjéinek (pl. [[kollagén]]ek) termelődését,
** gátolják a [[sebgyógyulás]]t ([[citokin]]ek szekréciójának csökkentése, [[makrofág]]ok vándorlásának mérséklése).
* Az immunrendszer és a gyulladásos reakciók gátlása:
** csökkentik a citokinek termelődését, felszabadulását és hatásosságát, valamint csökkentik a gyulladásos mediátorok és szövetdestrukciós enzimek szintézisét és az akut fázis-fehérjék keletkezését is (bár az utóbbiak szintézisének megindulásában is szerepelnek),
** gátolják az immunsejtek működését, vándorlását és osztódását,
** gátolják az [[antigén]]prezentálást,
** elősegítik az immunkompetens sejtek előalakjainak pusztulását ([[apoptózis]]);
** a keringő [[limfocita|limfocitákat]] a nyirokszervekbe ([[csontvelő]], [[lép]], [[nyirokcsomó]]k) irányítják.
* A [[magatartás]] befolyásolása.
* Nélkülözhetetlenek a [[tüdő]] fejlődésében és a surfactant termelődésében.
{{Bővebben|Immunszupresszív gyógyszerek}}
 
=== Zona reticularis ===
 
Akárcsak a mellékvesekéreg másik két rétege, aA ''zona reticularis'' aktivitása is [[adrenokortikotrop hormon]] (ACTH)-szabályozáshoz kötött. AEz ''zonaa reticularis''réteg mindkét [[nem (biológia)|nem]] esetében elsősorban [[androgén]]eket ([[férfi]] [[nemi hormon]] hatású [[szteroid]]okat) termel: [[dehidroepiandroszteron]]t ('''DHEA''') és [[dehidroepiandroszteron-szulfát]]ot ('''DHEAS'''), amelyek a perifériás szövetekben tovább alakulhatnak nagyobb aktivitású androgénekké ([[tesztoszteron]], [[5-alfa-dihidrotesztoszteron]]) vagy [[ösztrogén]]ekké, és a [[nemi jelleg]]ek kialakulásért felelnek.
 
5-6 éves korban a megnövekedett [[kortikotropin releasing hormon]] (CRH)- és ACTH-felszabadulás következtében fokozódik a mellékvesekéreg androgéntermelése ('''adrenarche'''), amely a [[hónalj]]- és [[szeméremszőrzet]] növekedésében nyilvánul meg. Az androgéntermelés mértéke a [[pubertás]] életszakasztól 40-50 éves korig a legmagasabb, ezután pedig fokozatosanfolyamatosan lecsökkencsökken.
 
=== A magzati mellékvesekéreg működése ===
Ezután a magzati és az anyai mellékvese által termelt androgének a méhlepény [[trophoblast]] sejtejeiben ösztrogénekké alakulnak (a DHEAS és DHEA [[ösztradiol]]lá, a 16-OH-DHEAS [[ösztriol]]lá), melyek < 15%-a a magzatba kerül, a többségük viszont az anyai keringésbe jut. Az anyai szervezetben a méhlepény által termelt [[progeszteron]] és ösztrogének hatására a [[méh (szerv)|méh]] nyugalomban marad (nincsenek [[méhösszehúzódások]]), valamint az [[emlő]]szövet növekedése fokozódik, miközben [[tej]]elválasztása gátlódik.
 
A mellékvesekéreg által termelt glukokortikoidok nélkülözhetetlenek a [[tüdő]] méhen belüli fejlődéséhez, és a [[születés]] körüli időszakban a II. típusú pneumociták [[surfactant]]-termeléséhez is. (A surfactant egy [[felületaktív anyag]], amelynek hiánya a léghólyagocskák összeeséséhez, és így [[légzési elégtelenséghezelégtelenség]]hez vezetne.)
 
A születés előtt a magzati mellékvese androgéntermelése csökken, miközben [[kortizol]]- (glukokortikoid)-) termelése növekszik. A kortizol tovább fokozza a méhlepény ösztogénszintézisét, ami serkenti a méhen belüli [[prosztaglandin]]-termelést is. Mind az ösztrogének, mind a prosztaglandinok fontos szerepet játszanak a szülés megindításában:
*az ösztrogének növelik a [[méhnyakcsatorna]] képlékenységét, és fokozzák a méhizomzat [[oxitocin]]-érzékenységét;
*a prosztaglandinok pedig ugyancsak növelik a méhnyakcsatorna képlékenységét, és méhösszehúzódásokat váltanak ki.
 
A születés után az androgéntermelő foetalis kéreg visszafejlődik (csupán a legkülső rétege marad fenn, mint ''zona reticularis''), és az első 5-6 életévben az egész szerv androgéntermelése csupán minimális mértékben zajlik.
 
{{Bővebben|Terhesség}}