„Prizreni Liga” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A Liga tevékenysége: clean up AWB |
|||
17. sor:
Augusztusban a berlini kongresszus bizottságot küldött a térségbe, hogy megrajzolják a török–montenegrói határt, abban bízva, hogy az albánokat a Porta rákényszeríti a kijelölt országhatárok elfogadására. Az oszmánok valójában felfegyverezték az albánok hadseregét, amely az időközben csatlakozott felkelőkkel és a török hadseregből kilépő albán katonákkal eddigre már 45 ezresre duzzadt. A Liga azonban hamarosan elveszítette a törökök rokonszenvét. A [[Ðakovica|Yakovába]] küldöttségbe érkezett [[Mehemet Ali]] pasát húszfős kíséretével együtt [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] lemészárolták, miután nem értett egyet az albán felkelők elképzeléseivel. Másnap, [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] merényletet követtek el [[Peć|İpek]] török kormányzója és tíz másik hivatalnok ellen. Az elkövetkező hónapokban további sorozatos támadások értek albán részről török hivatalnokokat és a montenegrói határvidéken állomásozó katonai csapatokat. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az albánok célja nem csupán az országukat fenyegető montenegróiak, szerbek és görögök elleni harc, hanem egyszersmind az elszakadás is az Oszmán Birodalomtól.
Az albánok egyre fokozták a nyomást Montenegróra, s [[1879]] elején már [[Podgorica]] megtámadását tervezték, februártól pedig már szerb fennhatóságú területekre is behatoltak. Áprilisban egy 4 ezres albán csapat kísérletet tett a szerbiai, de muzulmán lakosságú [[Kuršumlija|Kursumlia]] bevételére, de török segítséggel a szerbek [[április 24.|április 24-ére]] visszaverték őket. Augusztus közepén azonban egy 8 ezres albán sereg ismét megjelent a szerb határnál, de fegyveres inzultusra ezúttal nem került sor. Mindeközben 9 ezres albán sereg állomásozott a déli határnál, ahol a görögök Janina bevételével fenyegettek. Északon, Guci és Plava vidékén októbertől állandósult a háborús helyzet, a helyi albánok fellázadtak a montenegrói fennhatóság ellen, s a Liga emberei is mind gyakrabban hatoltak be montenegrói területre. A Prizreni Liga kibontakozó ellenállásának nyomására a nagyhatalmak [[1880]] áprilisában Guci és Plava vidékét az Oszmán Birodalomhoz, cserébe viszont az albánlakta [[Ulcinj|Ulqin]] városát Montenegróhoz csatolták. [[április 25.|Április 25-ével]] az előbbi terület ismét az Oszmán Birodalom része lett, de az albánok nem voltak hajlandóak kivonulni Ulqinból, és továbbra sem tettek le Podgorica bevételéről.
== A Liga leverése ==
| |||