Főmenü megnyitása

Módosítások

a
clean up AWB
| style="padding-left: 1.0em;"|[[Francia mondattan|Mondattan]]
|-
| [[Francia szókincs|'''Szókincs]]'''
|-
| style="padding-left: 1.0em;"|[[A francia nyelv Swadesh-listája|Swadesh-lista]]
|}
 
A 907 leggyakoribb szó nagy többsége a népi [[galloromán nyelvek|galloromán]] alapkészlet része.<ref name="ReferenceA">Picoche–Marchello-Nizia 1999. 361. o.</ref>
 
=== Örökölt szavak ===
Az [[i. e. 8. század]]tól kezdve lehet szó a gallok [[kelta nyelvek|kelta nyelvéből]] származó szubsztrátumról, amelyhez néhány kelta előtti maradvány is hozzáadódott. Ezek száma nagyon csekély, és eredetük vitatott. Ilyen szavak például a ''tamis'' ’szita’ (mely eredete lehet gall is), ''pot'' ’fazék’ (mely előbb a népi latinba került és onnan a franciába), ''patte'' ’állat lába’ (feltételezetten kelta előtti), vagy a ''clapier'' ’nyúlketrec’ (a régi [[okcitán nyelv]]ből átvett).<ref>Walter 1997.</ref>
 
Gall eredetű szó (helységneveken kívül) csak kb. 100 van a mai francia szókészletben.<ref>Picoche–Marchello-Nizia 1999. 361. o.<name="ReferenceA"/ref> Egyesek előbb a latinba kerültek még mielőtt a [[Ókori Róma|rómaiak]] elfoglalták [[Gallia|Galliát]], és a francia örökölte őket. Ilyen például a <small>BRACA</small>, a [[Gallok (egyértelműsítő lap)|gallok]] által viselt nadrágféle neve, amelyből a francia ''braies'' származik. Más szavakat ugyancsak a rómaiak vettek át a hódítás után, például a ''vassal'' ’[[vazallus]]’ szót. A legtöbb gall szó úgy maradt fenn, hogy a gallok tovább használták azokat azután is, miután gallorománok lettek, és nyelvüket beolvasztotta a latin nyelv. Példák:
 
* helységnevek (a legtöbb fennmaradt gall szó): [[Amboise]] és [[Amiens]], melyek a kelta ’folyó víz’ jelentésű [[szótő]]t tartalmazzák; [[Nantes]], [[Nantua]], [[Dinan]], a ’völgy’ jelentésű szótővel; a <small>DUNUM</small> ’magaslati erődítmény’ szó alapján alkotott [[Autun]], [[Melun]], [[Verdun]], [[Issoudun]], [[Lyon]], [[Laon]];<ref name="Walter 2007">Walter 2007.</ref>
* [[növény]]nevek: ''bruyère'' ’[[hanga]]’, ''chêne'' ’[[tölgy]]’, ''bouleau'' ’[[nyír (növénynemzetség)|nyír]]’, ''sapin'' ’[[fenyő]]’;
* [[állat]]nevek: ''alouette'' ’[[pacsirtafélék|pacsirta]]’, ''mouton'' ’[[juh]]’;
| [[amerikai indián nyelvek]] || <center>99 || <center>2,4
|-
| [[Ázsia|ázsiaiázsia]]i nyelvek (a perzsán, a szanszkriton és a sémi nyelveken kívül) || <center>86 || <center>2,0
|-
| [[sémi nyelvek]] (az arabon kívül) || <center>56 || <center>1,3
===== A regionális nyelvekből<ref>Így hívják hivatalosan a francián kívül hagyományosan beszélt nyelveket a Művelődési és Kommunikációs Minisztériumhoz tartozó Francia Nyelv és Franciaországi Nyelvek Általános Bizottsága honlapjának a [http://www.culture.gouv.fr/culture/dglf/lgfrance/lgfrance_presentation.htm ''Langues de France''] (Franciaországi nyelvek) oldalán.</ref> származó jövevényszavak =====
 
A [[Francia Királyság]] nyelve a [[Párizs]]ban és környékén beszélt egyik [[galloromán nyelvek|''oïl'' nyelv]] volt. Ez lett a francia nyelv magja, és a királyok fennhatóságával együtt terjedt fokozatosan az egész mai Franciaország területére, magába fogadva sok szót más e területen beszélt nyelvekből. Ezek közül egyeseket Franciaországgal szomszédos régiókban is beszélnek. Ehhez a jelenséghez hozzájárultak a [[Champagne-Ardenne|Champagne]] tartományban a [[12. század]]ban tartott vásárok kezdetével egyre fokozódó [[kereskedelem|kereskedelmi]] kapcsolatok, mivel ezeken a vásárokon sok régióból való kereskedők jöttek össze.<ref> name="Walter 2007.<"/ref> A Franciaországban beszélt nyelvek többsége galloromán (''oïl'' nyelvek, okcitán nyelv, [[frankoprovanszál nyelv]]), de vannak más [[újlatin nyelvek]] is ([[katalán nyelv|katalán]], [[korzikai nyelv|korzikai]]), valamint nem újlatin nyelvek is: [[elzászi nyelv|elzászi]], [[flamand nyelv|flamand]], [[baszk nyelv|baszk]], [[breton nyelv|breton]]. E nyelvekből olyan szavak kerültek a franciába, mint ''canevas'' ’kanavász’ (az ''oïl'' nyelvekhez tartozó [[pikárd nyelv]]-ből), ''brioche'' ’kalács’ (egy másik ''oïl'' nyelv, a [[normand nyelv|normand]]ból), ''oie'' ’liba’ (a Champagne-ban beszélt ''oïl'' nyelvből), ''gamin'' ’kölyök’ (a [[Franche-Comté]]-ban beszélt ''oïl'' nyelvből), ''vidange'' (eredetileg ’edény kiürítése és tisztítása’, a mai nyelvben ’motorolaj-csere’, a flamand nyelvből), ''échantillon'' ’mintadarab’ (a frankoprovanszálból), ''barrique'' ’hordó’ (az okcitán nyelv [[Gascogne]]-ban beszélt egyik [[dialektus]]ából), ''béret'' ’svájci sapka’ (a [[Béarn]]ban beszélt okcitán dialektusból), ''airelle'' ’piros [[áfonya]]’ (a [[Cévennek]]ben beszélt okcitán dialektusból), ''cadenas'' ’lakat’ (a Provence-ban beszélt okcitán dialektusból), ''bizarre'' ’furcsa’ (a baszk nyelvből), ''bijou'' ’ékszer’ (a breton nyelvből).
 
===== A latinból, az ógörögből és a gallorománokon kívüli újlatin nyelvekből származó jövevényszavak =====
* <small>PORTICUS</small> > ''porche'' ’pitvar’ és ''portique'' ’[[oszlopcsarnok]]’.
 
A francia nyelv gyarapodása latin szavakkal és ilyenekből alkotott szavakkal mindmáig félbeszakítatlan folyamat. Főleg szakszavakról van szó, de nem kizárólag. Néhány példa: ''binocle'' ’kettős [[távcső]]’, ''divergent'' ’eltérő’, ''objectif'' ’tárgyilagos’ (a [[17. század]]ban jelentek meg a franciában); ''agglomérer'' ’összeprésel’, ''carbone'' ’[[szén]]’ (a [[vegytan]]ban), ''stagnation'' ’stagnálás’ ([[18. század|18. sz.]]); ''amibe'' ’[[amőba]]’, ''bacille'' ’[[Baktérium|bacilus]]’, ''rupestre'' (pl. ''dessin rupestre'' ’[[sziklarajzok|sziklarajz]]’) ([[19. század|19. sz.]]); ''bonus'' ’bónusz’, ''distractif'' ’szórakoztató’, ''vigile'' ’éjjeliőr’ ([[20. század|20. sz.]]).<ref name="TLFi">TLFi.</ref>
 
A pallérozott nyelvi [[Regiszter (nyelvészet)|regiszterben]] változatlan latin kifejezéseket is használnak: ''a priori'' ’eleve’, ''ad hoc'' ’alkalmi’, ''de facto'' ’valójában’, ''post mortem'' ’halála után’, ''sine die'' ’meghatározatlan ideig’ stb.
===== Germán eredetű szavak (az angolokon kívül) =====
 
A francia nyelvre tett germán hatás nem korlátozódott a főleg frank szupersztrátumra, hanem folytatódott a Középkorban más germán nyelvekbeli szavakkal. Elsősorban azon [[vikingek]] nyelvéről van szó, akik elfoglalták [[Normandia|Normandiát]] a [[10. század]]ban, és a már egy ''oïl'' nyelvet beszélő helyi lakosság beolvasztotta őket. Tőlük főleg helységnevek maradtak fenn, mint ''Honfleur'', ''Harfleur'', ''Barfleur'' (amelyekben ''-fleur'' jelentése ’kis öböl’), ''Appetot'', ''Robertot'', ''Yvetot'' (''-tot'' ’[[falu]]’), ''Houlbec'', ''Caudebec'' (''-bec'' ’patak’). Egyéb viking eredetű szó kevés van: ''joli'' ’csinos’, ''duvet'' ’pehely’.<ref> name="Walter 2007.<"/ref>
 
A mai észak-franciaországi és belgiumi [[flamandok]]kal való szomszédság nyelvi hatásához hozzáadódnak a 16.–18. századokban [[holland nyelv|hollandok]] által hozott, a [[halászat]], a [[hajózás]] és a [[kereskedelem]] területéhez tartozó szavak. Ilyenek a ''flétan'' (halfaj neve), ''foc'' (vitorlaféle neve), ''matelot'' ’matróz’ és a ''vrac'' ’ömlesztett áru’.
===== Nemzetközi szavak =====
 
Akárcsak az [[Európa|európaieurópa]]i nyelvek többségében, nyelvcsaládtól függetlenül, a franciában is megtalálható számos nemzetközi szó. Különböző, főleg tudományos és műszaki területeken használják, ahonnan sok a köznyelvbe is átment:<ref>Példák a TLFi-ből.</ref>
 
* [[mértékegység]]ek neve: ''gramme'' ’[[gramm]]’, ''mètre'' ’[[méter]]’, ''[[volt]]'';
A szó lehet hangtanilag és alaktanilag integrált, de mégis idegennek érzett, ha idegen realitásnak felel meg. Ez például a ''zèbre'' szó esete. A francia szabályoknak megfelelően írják és ejtik, és francia képzett szó is van belőle, a ''zébrure'' ’csík’.
 
A nem integrált szavakról a beszélő tudja, hogy idegenek, az adaptálatlan alakjuk miatt. Ezek közül egyesek megfelelnek olyan realitásoknak, amelyek francia területre kerültek a szóval együtt, például ''camping'' ’[[kemping]]’, ''parking'' ’parkoló(hely)’ vagy ''week-end'' ’hétvége’, mások idegen realitásokat fejeznek ki: ''harem'' ’[[hárem]]’, ''[[mozzarella]]'' stb. A befogadás alacsony foka úgy is megnyilvánulhat, hogy az illető szavakat nem ejti ki egyformán az összes francia anyanyelvű. Például a ''pipeline'' ’[[Csővezetékes szállítás|csővezeték]]’ szót [piplin]-nek is, [pajplajn]-nak is ejtik; a ''gas-oil'' ’[[Kőolaj#A kőolaj-finomítás és termékei|gázolaj]]’ szónak, ha angolosan írják, akkor [gazɔjl] vagy [gazwal] a kiejtése,<ref> name="TLFi.<"/ref> de írják ''gazole''-nak is, és akkor [gazɔl]-nak ejtik.
 
A teljesen integrált és egyáltalán nem integrált státus között meg lehet különböztetni egy közbeesőt is, amelyet „adaptált”-nak lehet nevezni.<ref name="Sablayrolles–Jacquet-Pfau 2008">Sablayrolles–Jacquet-Pfau 2008.</ref> Az adaptált szavak viszonylag nem régiek, és ilyeneknek érzik őket ugyan, de hangtanilag, írásban és esetleg alaktanilag adaptáltak. Ilyen például a ''bogue'' ’[[szoftver]]hiba’ (< angol ''bug''), amelyből a ''débogage'' ’szoftverhiba keresése és kijavítása’ képzett szó is keletkezett az angol ''debugging'' mintájára.<ref> name="Sablayrolles–Jacquet-Pfau 2008.<"/ref>
 
==== Tükörszavak ====
==== Jelentésbeli kölcsönszavak ====
 
Jelentésbeli szókölcsönzéssel az átvevő nyelvben már létező szó új jelentést kap egy hasonló alakú idegen szó jelentésének hatására. Így lett a ''réaliser'' igének, amelynek eredeti jelentése a franciában ’valóra vált’, újabb jelentése ’rájön’, az angol ''to realize'' hatására, vagy a ''supporter'' ’tűr’ igének újabb jelentése ’támogat’, az angol ''to support'' nyomán.<ref> name="Sablayrolles–Jacquet-Pfau 2008.<"/ref>
 
=== Belső szókincs-gyarapítási módszerek ===
===== Hangutánzó szavak =====
 
Ezek a szavak artikulálatlan hangokat utánoznak a nyelv hangzóival létrehozott hangkomplexusokkal. Egyesek többé-kevésbé hasonlítanak különböző nyelvekben, például a francia ''cocorico'' és a magyar ''kukurikú'', de mások nem, mint a [[kacsa]] hangja, amely franciául ''couin couin'', de magyarul ’háp háp’.<ref name="Grevisse 1964. 103. o">Grevisse 1964. 103. o.</ref>
 
Egyes hangutánzó szavakat autonóm módon csak ehhez a szófajhoz tartozókként használnak, mint például a megkönnyebbülést kifejező ''ouf'' szót, másokat pedig hangot megnevező főnévként is (''tic-tac'' ’tiktak’, ''froufrou'' ’suhogás’) vagy azon állat neveként is, amely produkálja a hangot: ''coucou'' ’[[kakukk]]’. A legtöbb hangutánzó szó ige:
===== Hangulatfestő szavak =====
 
Ilyen szavak például ''brimbaler'' ’himbál, himbálódzik’, ''cahin-caha'' (határozószó) ’zökkenőkkel’ és ''dodu'' ’dundi’.<ref> name="TLFi.<"/ref>
 
A hangulatfestő szavak egyik kategóriája a kisgyermekek és a hozzájuk szóló felnőttek által használtaké: ''caca'' ’kaka’, ''dodo'' ’tente’, ''lolo'' ’tejecsje’. Egyes ilyen szavak bekerültek a szokásos nyelvi regiszterbe: ''bébé'' ’baba’, ''maman'' ’mami’, ''papa'' ’papa’.
* határozószó-képző (csak egy ilyen van): ''rapide'' ’gyors’ > ''rapide'''ment''''' ’gyorsan’.
 
Egyazon szótőből több szót is lehet képezni utóképzőkkel. Például az ''am-'' szótő a következő szócsaládot produkálja:<ref name="Gezundhajt 2009">Gezundhajt 2009.</ref>
 
{| {{széptáblázat}}
====== Előképzők ======
 
Jelentésük szerint az előképzők lehetnek:<ref> name="Gezundhajt 2009.<"/ref>
 
* számmeghatározóak (franciául ''quantificateurs''): ''moteur'' ’motor’ > '''''tri'''moteur'' ’hárommotoros’;
* időben szétválasztott:
** előbb utóképző hozzáadása [''gel'' ’fagy’ (főnév) > ''gel'''er''''' ’megfagy, fagyaszt’], majd előképzőé (''geler'' > '''''dé'''geler'' ’kifagyaszt, olvaszt’) vagy fordítva,
** előbb előképző hozzáadása (''gel'' > '''''dé'''gel'' ’olvadás’), majd utóképzőé (''dégel'' > ''dégel'''er''''').<ref name="Schwischay 2001">Schwischay 2001.</ref>
 
Főnevek is képezhetők így (például ''branche'' ’ág’ > '''''em'''branche'''ment''''' ’elágazás’) vagy melléknevek: ''front'' ’homlok’ > '''''ef'''front'''é''''' ’szégyentelen’.<ref> name="Grevisse 1964. 103. o.<"/ref>
 
===== Szóösszetétel =====
* ''tapuscrit'' (< ''taper'' ’írógépen/számítógépen ír’ + ''manuscrit'' ’[[kézirat]]’) ’gépelt kézirat’;<ref>[http://www.larousse.fr/dictionnaires/francais/tapuscrit/76678?q=tapuscrit#75790 Larousse].</ref>
* ''courriel'' (< ''courrier'' ’1. küldönc; 2. postaküldemények’ + ''électronique'' ’[[Elektronika|elektronikus]]’, a közös '''''e''''' betűvel) – [[Québec]]-ben alkotott és ott, majd Franciaországban is hivatalosan elfogadott szó, az ''[[e-mail]]'' helyettesítése céljából;<ref>[http://gdt.oqlf.gouv.qc.ca/ficheOqlf.aspx?Id_Fiche=8353974 Grand dictionnaire terminologique].</ref>
* ''franglais'' (< ''français'' ’francia’ + ''anglais'' ’angol’, az '''''an''''' közös résszel) – olyan nyelvezet, amelyben túlzottan használnak angol eredetű jövevény- és tükörszavakat;<ref> name="TLFi.<"/ref>
* ''informatique'' ’informatika’ (< ''information'' ’[[információ]]’ + ''automatique'' ’[[automatika]]’, a '''''mati''''' közös [[szótag]]okkal);<ref>[http://www.larousse.fr/dictionnaires/francais/informatique/42996?q=informatique#42901 Larousse].</ref>
* ''photocopillage'' (< ''photocopie'' ’fénymásolat’ + ''pillage'' ’rablás’, a közös '''''pi''''' szótaggal) – ’írások törvénytelen fénymásolása’.<ref>[http://www.larousse.fr/dictionnaires/francais/photocopillage/60426?q=photocopillage#432497 Larousse].</ref>
===== Mozaikszó-alkotás =====
 
'''A betűszók''' olyan szavak, amelyeket két vagy több szó kezdőbetűiből alkottak, és ezeket betűzve ejtik.<ref name="Lacroux 2007–2012. 136. o">Lacroux 2007–2012. 136. o.</ref> A francia helyesírás szerint ponttal a lerövidített szavak kezdőbetűi után, de pont nélkül is lehet írni őket:<ref>A második megoldást éppenséggel ajánlja a [http://bdl.oqlf.gouv.qc.ca/bdl/gabarit_bdl.asp?id=3401 Banque de dépannage linguistique].</ref> ''BD'' vagy ''B.D.'' [be'de] (< ''bande dessinée'' ’[[képregény]]’), ''CGT'' vagy ''C.G.T.'' [se.ʒe'te] (< ''Confédération Générale du Travail'' ’Általános Munkásszövetség’), ''SDF'' vagy ''S.D.F.'' [ɛs.de'ɛf] (< ''sans domicile fixe'' ’hajléktalan’), ''SNCF'' vagy ''S.N.C.F.'' [ɛs.ɛn.se'ɛf] (< ''Société Nationale des Chemins de Fer'' ’Vasutak Nemzeti Társasága’), ''VTT'' vagy ''V.T.T.'' [ve.te'te] (< ''vélo tout terrain'' ’mountain bike’). Az így írt betűszók változatlan alakúak, azaz többes számban nem kapnak '''-s''' végződést.
 
Egyes betűszók lexikalizálódtak, és úgy írhatóak, mint akármelyik szó, például ''une bédé'' ’egy képregény’. Ez esetben többes számban '''-s'''-sel írandóak (''des bédés'' ’képregények’). A gyakrabban használt betűszókból képzett szavak is keletkeztek, például ''cégétiste'' ’CGT-tag’.
 
'''Összevont szavak''' keletkezhetnek kezdőbetűkből és/vagy kezdő szótagokból, és nem betűzve, hanem mint akármilyen szót ejtik:<ref> name="Lacroux 2007–2012. 136. o.<"/ref> ''OTAN'' [ɔ.'tɑ̃] (< ''Organisation du traité de l'Atlantique Nord'') ’[[NATO]]’, ''ONU'' (< ''Organisation des Nations Unies'') ’[[ENSZ]]’, ''PACS'' (< ''Pacte Civil de Solidarité'' ’[[bejegyzett élettársi kapcsolat]]’). Az utolsó kettőből vannak képzett szavak is: az ''onusien, onusienne'' melléknév, illetve a ''pacsé, -e'' melléknév és a ''(se) pacser'' ige.<ref> name="Schwischay 2001.<"/ref>
 
===== Szócsaládok =====
===== Többjelentésű szavak =====
 
Sok szó jelentése változik a nyelv története során, sőt, még egy emberöltő alatt is. A felvett jelentések közül egyesek idővel kihalnak, mások megmaradnak, és így [[poliszémia]] keletkezik. Például a ''toilette'' (a ''toile'' ’vászon’ kicsinyített változata) kezdeti jelentése ’kis vászondarab’ volt, majd egymás után a következő jelentéseket kapta: <ref>Grevisse 1964. 107. o.</ref>
:a) mosdásra és hajápolásra használt tárgyaknak szánt bútordarabra tett kis vászondarab;
:b) a fenti bútordarab;
 
A jelentésváltozás olyan módszerekkel mehet végbe, mint:
* a [[metafora]]: ''un astre '''brillant''''' ’fényes égitest’ > ''un élève '''brillant''''' ’kitűnő tanuló’;<ref> name="TLFi.<"/ref>
* a [[metonímia]]: ''un '''verre''' de crystal'' ’kristálypohár’ > ''un '''verre''' de vin'' ’egy pohár bor’;<ref> name="TLFi.<"/ref>
* az [[eufemizmus]]: a ''toilettes'' g) jelentése.<ref> name="TLFi.<"/ref>
 
== Homonimák ==
* {{fr}} Hathout, Nabil. [http://books.google.ro/books?id=PNVFamCVfLsC&pg=PA262&dq=Des+unit%C3%A9s+morphologiques+au+lexique&hl=fr&sa=X&ei=rEDzUqCdDpOyhAfRroHoCA&ved=0CCsQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false ''Une approche topologique de la construction des mots&nbsp;: propositions théoriques et application à la préfixation en anti-''] (A szóépítés topologikus megközelítése: elméleti javaslatok és alkalmazásuk az ''anti-'' prefixummal való képzésre), in ''Des unités morphologiques au lexique'' (Az alaktani egységektől a szókészletig). Paris: Lavoisier. 2011. 251–317. o. ISBN 978-2-7462-2986-0. Hozzáférés: 2014. február 6
* {{fr}} Kocourek, R. ''La langue française de la technique et de la science. Vers une linguistique de la langue savante'' (A technika és a tudomány francia nyelve. A tudományos nyelv nyelvészete felé). Wiesbaden: Oscar Brandstetter. 1991
* {{fr}} Lacroux, Jean-Pierre. [http://www.orthotypographie.fr/pdf/orthotypographie-a-f.pdf ''Orthotypographie'']. 1. kötet. ([http://www.orthotypographie.fr/intros/index.html HTML változat]]). Hozzáférés: 2014. február 6
* {{fr}} Leclerc, Jacques. [http://www.axl.cefan.ulaval.ca/francophonie/histlngfrn.htm ''Histoire de la langue française''] (A francia nyelv története). Hozzáférés: 2014. február 6
* {{fr}} Léon, Pierre – Bhatt, Parth. [http://books.google.ro/books?id=7l8fZb95rwsC&printsec=frontcover&hl=fr#v=onepage&q&f=false ''Structure du français moderne''] (A modern francia nyelv struktúrája). Toronto: Canadian Scholars’ Press Inc. 2005. ISBN 1-55130-242-X. Hozzáférés: 2014. február 6
264 436

szerkesztés