„Kornis család” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
42. sor:
'''Kornis Gáspár''' (III.) [[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] erdélyi fejedelem buzgó párthíve, s mint ilyen részt vett a szerencsétlen [[nagyszőlős]]i ütközetben is. [[1673]]-ban marosszéki főkapitány. Az apjától elzálogosított és elvett birtokokból sokat visszaszerzett, ellenben a család ősi fészkét, Göncruszkát eladta [[Csáky István (országbíró)|Csáky István]] grófnak.
Ugyancsak egy '''[[Kornis Gáspár]]'''<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_gud&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=566347&too_many_records=false&rc=85&pos=24&offset=21&stepsize=10&oldOffset=100000 Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar főnemesség genealógiája]</ref> (1641–1683) nagy befolyású híve volt [[I. Apafi Mihály|Apafi Mihály]] fejedelemnek, akinek udvarán még a mindenható [[Teleki Mihály]] miniszterrel szemben is megőrizte függetlenségét. Soha nem vállalt semminemű hivatalt. [[1683]]-ban hirtelen, gyanús halállal múlt ki, állítólag az általa megsértett és megfenyegetett Teleki megmérgeztette volna. (V. ö. [[Cserei Mihály (író, 1667–1756)|Cserei Mihály]] históriája.)
'''Kornis István''' a Habsburg-ház tántoríthatatlan párthíve, a nemzeti törekvések ellensége volt. Közpályáját [[1705]]-ben kezdte [[Rabutin]] császári királyi tábornok oldalán, mint inspector commissarius, [[1710]]-ben királyi tanácsos, [[1713]]-ban küküllői, [[1718]]-ban alsófehér vármegyei főispán. Mint valóságos belső titkos tanácsos, főkamarásmester, erdélyi tartománybiztos kiváló szerepet játszott, az [[1741]]-es országgyűlésen a rendek elnöke is lett. Meghalt [[1741]]-ben.
| |||