„Artois-i grófság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: iwikiki |
Vépi (vitalap | szerkesztései) nancy-i helyett nancyi |
||
37. sor:
Mahaut halála után lányára, II. Johannára, majd tőle szintén lányára, III. Johannára szállt a grófság. III. Johanna férje IV. Odó burgundi herceg volt, haláluk után a hercegség és a grófság területeit unokájuk, I. Fülöp burgundi herceg kapta. Fülöp 1361-es halála után azonban Artois-t Margit, III. Johanna második leánya kapta, aki [[II. Lajos flamand gróf]]hoz ment feleségül, tehát Artois ismét flamand fennhatóság alá került. Azonban Lajos halála után az egész flamand grófságot és minden hozzá tartozó terület a burgundi hercegek fennhatósága alá került, amikor Lajos leánya és örököse, [[III. Margit flamand grófnő|III. Margit]] feleségül ment [[II. Fülöp burgundi herceg]]hez.
Ezt követően Fülöp leszármazottai, a Valois-házi burgundi hercegek uralták Artois-t egészen 1477-ig, amikor az utolsó herceg, [[Károly burgundi herceg|Merész Károly]] január 5-én életét vesztette a
[[Fájl:Blaeu 1645 - Artesia Comitatus Artois.jpg|thumb|left|Joan Blaeu: ''Artesia Comitatus'' - Az Artois-i Grófság 1645-ben]]
Azonban Lajos utóda, [[VIII. Károly francia király]] 1493-ban mindkét területről lemondott az akkor már német-római császár Miksa javára a senlis-i szerződésben. Ezt követően Artois a Német-Római Birodalom egyik tartománya lett, hivatalosan a [[Tizenhét Tartomány]] része volt (ahogyan akkor [[Németalföld]]et ismerték). 1556. után, amikor [[V. Károly német-római császár]] felosztotta birodalmát a Habsburg-ház osztrák és spanyol ága között, a spanyol Habsburgok uralkodtak itt. A németalföldi tartományokban hamarosan felkelés robbant ki a katolikus spanyol királyok uralma ellen, de 1579-ben Artois, Hainaut és Flandria déli része aláírta az [[Arrasi unió]] néven ismert szerződést, amelyben hűséget fogadtak a spanyol uralkodónak (az északi területek az [[Utrechti unió]] aláírásával kimondták függetlenségüket.
|