„Perovszkit” változatai közötti eltérés

A '''perovszkit''' egy [[kálciumkalcium]]-[[titániumtitán]] -[[oxid ásvány]], másnévenmás [[kálciumnéven '''kalcium-titanát]]''', [[kálciumkalcium|Ca]][[titániumtitán|Ti]][[oxid|O]]₃ képlettel. Az ásványt [[Gustav Rose]] fedezte fel [[1839]]-ben [[Oroszország]]ban, az [[UralUrál (hegység)|Urál]]ben hegységben és [[Lev Perovszkij]] (1792–1856) [[OroszországOroszok|orosz]] mineralógus után nevezte el.

Később ezt a nevet kapta egy egész ásványcsoport is, amely tagjainak [[kristályszerkezet]]e a CaTiO₃-hoz hasonlóan a ^XIIA²⁺^VIB⁴⁺X^2–₃ általános képlettel leírható szerkezettel rendelkezik, de ahhoz, hogy a kristályszerkezet ne torzuljon az (A) és (B) fém-ionok nagyság aránya nem változhat<ref name="Min">{{cite book |title=Minerals: Their constitution and origin|first1=Hans-Rudolf |last1=Wenk |first2=Andrei |last2=Bulakh |publisher=Cambridge University Press|url=http://books.google.com/books?id=mjIji8x-N1MC&pg=PA413|page=413 |year=2004 |isbn=978-0-521-52958-7 |location=New York, NY}}</ref> A perovszkit kristály szerkezetet először [[Victor Goldschmidt]] írta le 1926-ban a toleranciafaktort tárgyaló művében.<ref>{{cite journal|author=Golschmidt, V M|title=Die Gesetze der Krystallochemie|journal=Die Naturwissenschaften|year=1926|volume=21|page=477|doi=10.1007/BF01507527 |bibcode = 1926NW.....14..477G|issue=21 }}</ref> Kristályszerkezetet csak 1945-ben nyilvánosította [[Helen Dick Megaw]] [[bárium -titanát]] [[Röntgen-diffrakció]] adatai alapján<ref>{{cite journal|author=Megaw, Helen|title=Crystal Structure of Barium Titanate|journal=Nature|year=1945|volume=155|page=484|doi=10.1038/155484b0|issue=3938|bibcode = 1945Natur.155..484. }}</ref>