„Dugald Clerk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GergelyPál (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
GergelyPál (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor:
Dugald Clerk volt a szerzője egy átfogó könyvnek, amely az olaj és a gázmotorok fejlesztéseit taglalta a korai kezdetektől, beleértve a saját munkásságát is ezen a területen. Az első kiadás 1886-ban készült, felülvizsgált és frissített változata 1896 került kiadásra.
 
Clerk saját motoron kezdett dolgozni 1876 Októberében. Addig a kereskedelemben kapható [[belsőégésű motor]]ok (1860-tól) a [[Lenoir-ciklus]]ú erőforrások voltak <ref>http://2.bp.blogspot.com/-iCrpUSNRBfU/TmJVOOKhuZI/AAAAAAAAAIk/RJK-i89Awbk/s1600/Lenoir-engine.gif</ref>, amelyek [[kettős működésű munkahengerrelmunkahenger]]rel rendelkező "kétütemű motorok" voltak, de az üzemanyag-levegő keveréket kompresszió nélkül égette el. A [[Hugon motor]] volt ennek egy továbbfejlesztett változata, de mindketten meglehetősen alacsony hatásfokkal rendelkeztek.
 
A következő elgondolással (1867), egy atmoszférikus motorral <ref>http://2.bp.blogspot.com/-_QBbeX9sd0E/TmJlrv72NxI/AAAAAAAAAI0/3ESpdq7ndE8/s1600/OttoLangenEngine01.jpg</ref> [[Nikolaus August Otto]] és társa, [[Eugen Langen]] állt elő amelynek gázfogyasztása fele volt a Lenoir és Hugon motorokénak. 1876 májusában Ottó ezt továbbfejlesztette és megszületett a ma ismert négyütemű [[Otto-motor]]. Clerk úgy döntött saját motort fejleszt, de kétütemű ciklusút, ahol a töltéscsere egy főtengely-fordulat alatt megy végbe. Felismerte ennek előnyét a súly és sima járás révén, valamint hogy kétszer akkora elméleti teljesítménnyel rendelkezik.
 
Clerk először olyan motorokkal kísérletezett amelyek "Lenoir motorokon alapultak, de külön kompresszióhengerrel k és új gyújtás rendszerrel bírtak". Az egyik ilyet 1879 júliusában kiállították. Azonban 1880 vége előtt sikerült előállítania egy működő kétütemű motort, ami kereskedelmi forgalomba is került.
Clerk megállapítja:
 
24. sor:
==Clerk konstrukciója==
 
Tulajdonképpen egy majdnem 90 fokos, kéthengeres V motor, szivattyú- (töltő) és munkahengerrel. Minkét henger rendelkezik visszacsapó-szeleppel is aminek a nyomással szemben ellenerőt csavarrugó biztosít. A töltőhenger majdnem derékszögben áll, dugattyújának hajtókarja a munkahenger hajtórúdjához van csatlakoztatva, kis különbséggel egyszerre érik el az alsó- és felső végpontokat. A két hengert a hengerfejek közötti átömlő csatorna köti össze. A szivattyúhenger szívószelepe az átömlőcsatornával közös térbe nyílik. A forgattyúsházban található a kenőolaj és itt történik a forgó-, alternáló alkatrészek kenése <ref>http://4.bp.blogspot.com/-0o_vyJIetY0/TmJVlA8hPkI/AAAAAAAAAIo/SinPuADsqeQ/s1600/1878_Clerk_Engine.jpg</ref>.
 
===Működése===
50. sor:
==Egyéb kétütemű motorok==
 
Clerk eredeti elképzelése nem teszi lehetővé a gazdaságos gyártását kisebb hengerűrtartalmú motoroknak, mivel mindenképp szükséges a fent említett szivattyú henger a munkahenger mellett. A kétütemű konstrukció egyszerűsített változatát (forgattyúsház elősűrítés, keverékolajozás), amely lehetővé tette a kicsi, de erős kétütemű motorok tömeges gyártását és elterjedését, [[Joseph Day]] szabadalmaztatta 1894-ben<ref>http://2.bp.blogspot.com/-A2HgUBDw4g8/TmJax3XwidI/AAAAAAAAAIs/u-tnvIUmUVY/s1600/originalDayEngine.jpg</ref> <ref>http://2.bp.blogspot.com/-S2DEiwjPZO4/TmK0uN6OLSI/AAAAAAAAAJc/9g39F4WpSZ0/s1600/DayEngineAfter.jpg</ref>.
 
==Források==