„Kreatin” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DHun (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „thumb|foszfokreatin rendszer A '''BioTechUSA <sup>TM</sup>''' által kifejlesztett speciális kreatin formula, ami 2:1 arányban tart…”
(Nincs különbség)

A lap 2014. december 5., 10:02-kori változata

A BioTechUSA TM által kifejlesztett speciális kreatin formula, ami 2:1 arányban tartalmazza a rövid ideig tartó, nagy intenzitású munkavégzés hatékonyságát fokozni képes kreatint és a keringés adaptivitását közvetve – nitrogén-monoxidon keresztül – biztosító L-arginint. Utóbbi részt vesz még a kreatin bioszintézisében, de a növekedési hormon szérumszintjének emelésével az izmok növekedését is segíti.

foszfokreatin rendszer

A biológiailag aktív vegyületek részletekbe menő ismertetése:

  • Kreatin

A kreatin egy magas nitrogéntartalmú, négyszénatomos szerves sav, amit az emberi szervezet aminosavak – L-arginin, glicin és L-metionin – felhasználásával szintetizál. [1] Kémiai szerkezetét tekintve guanidinszármazék és jellemző rá, hogy Tautomériatautomerizációval kreatininné alakulhat. Az újonnan szintetizált kreatin mellett a szervezet számára forrásul szolgál még a táplálékkal – elsősorban hússal és étrend-kiegészítőkkel – bejuttatott mennyiség is. A vegyület alapvető szerepet játszik a sejtek, legfőképpen az izomrostok energiaellátásában. Utóbbiak tartalmazzák a szervezet teljes kreatinkészletének hozzávetőlegesen 95%-át. [2] Az energiaháztartásban elfoglalt központi helyzete annak köszönhető, hogy a kreatinból kreatin-foszfát képződik és a róla lehasadó foszfátcsoport utánpótlást jelent az ATP, adenozin-trifoszfát képződéséhez.

  • Biokémia

A kreatin de novo szintézise során első lépésben glicinből és argininből guanidino-acetát képződik. A reakció, amit az arginin:glicin-amidinotranszferáz enzim katalizál sebességmeghatározó lépése a teljes folyamatnak. Második lépésben a guanidino-acetát metilcsoportot vesz át a donor S-adenozil-metionintól, amit a guanidino-acetát-N-metiltranszferáz nevű katalizál.

Fontos megjegyezni, hogy míg előbbi reakció elsősorban a vese és a hasnyálmirigy, addig az utóbbi a máj és a hasnyálmirigy sejtjeiben játszódik le, vagyis a szubsztrátoknak, majd termékeknek a vérkeringéssel kell eljutniuk egyik szervből a másikba.

A kreatin degradációja gerincesekben túlnyomórészt spontán, nem enzimatikus reakció, melynek során a kreatin kreatininné alakul. A folyamat hőmérsékletfüggő és jelentősen befolyásolja a környezet kémhatása is. A magas pH és az alacsony hőmérséklet a biológiailag hasznos kreatinnak kedveznek és lassítják az átalakulást. [3]

  • Sportélettani hatások

Nagy intenzitású edzés során az izmok összehúzódásához szükséges energiát biztosító ATP gyorsan hidrolizálódik és ADP, adenozin-difoszfát szaporodik fel. Az ATP regenerálódásához kreatin-foszfátból lehasadó foszfátcsoport szolgál utánpótlásul. Amennyiben elegendő mennyiségű kreatin-foszfát áll rendelkezésre, a reakció gyorsan és akadálytalanul mehet végbe. [3] A kreatin az egyébként véges kapacitású kreatin-foszfát raktárak feltöltésével járul hozzá a folyamathoz.

Vizsgálatok kimutatták, hogy a nagydózisú kreatinbevitel fokozza az ismételt sprintfutások alkalmával mutatott teljesítményt edzett egyénekben. [4] Napi 6g kreatin bevitele már pozitív hatással van a rövidtávú, nagy intenzitású fizikai munkavégzésre. [5] A kreatinszupplementáció fokozza az maximális erőkifejtés mértékét, valamint a növeli testtömeget, mindezt pedig olyan vizsgálati körülmények mellett, ahol az energiabevitelt állandó szinten tartották és a diéta összetételén sem változtattak. [6]

  • L-arginin

Az arginin egy nem esszenciális akaminosav, amit az emberi szervezet az urea-ciklusban szintetizál. Nevében az L optikai tulajdonságára utal, enantiomer párja a D-arginin. A molekula guanidinszármazékként is felfogható, ami IUPAC nevéből – guanidinopentánsav – is kiderül. Fehérjeépítésen kívül alapanyag a kreatin de novo szintézisében, részt vesz a nitrogén szervezetből történő eltávolításában és az NO-szintáz szubsztrátjaként elengedhetetlen a nitrogén-monoxid, NO képzéséhez. Utóbbi vegyület autokrin, parakrin szabályozóként olyan folyamatokban vesz részt, mint pl. az erek tágasságát befolyásoló autoregulációs mechanizmus, a funkcionális hyperaemia. [7]

  • Biokémia

Az arginin az urea-ciklusban szintetizálódik. A körfolyamat révén történik a fehérjékből származó nitrogén eltávolítása a szervezetből. Mivel az ammónia és egyéb nitrogéntartalmú metabolitok gyakran toxikusak a szervezetre nézve, a folyamat alapvető fontosságú.

A nitrogén-monoxid szintézise egy enzimatikus folyamat, amelyben a több izoformával rendelkező NO-szintáz jelenti a katalizátort. A reakcióban argininből és oxigénből, NADPH felhasználása mellett citrullin és NO képződik.

  • Sportélettani hatások

Az argininből szintetizált kreatin jelentősen fokozza a rövid időtartamú, nagy intenzitású munkavégzés hatékonyságát. [4] [5] [6]

A nitrogén-monoxid autokrin, parakrin úton fejti ki hatását, gáz lévén szabadon, diffúzió útján jut el a felhasználása helyére, ami vélelmezhetően a guanilát-cikláz enzim. Ezt aktiválva, növeli a sejt cGMP, ciklikus guanozin-monofoszfát koncentrációját. A cGMP second messengerként számos élettani folyamatot befolyásol, többek között a véráramlást, a vesefunkciót, gyulladásos, valamint hormonális és idegrendszeri folyamatokat. [8] Sportolás, fizikai munkavégzés során megnő az izmok tápanyag- és oxigénigénye, amit a keringés fokozásával lehet biztosítani. A megnövekedő perctérfogat biztosítja az intenzívebbé váló anyagcsere melléktermékeinek elszállítását is. Az igénybevétel megnövekedése következtében kialakuló lokális véráramlás-fokozódást funkcionális hyperaemiának nevezzük és a létrejöttének mechanizmusában szerepe van a nitrogén-monoxidnak is. Érdemes megjegyezni, hogy ezen reaktív mechanizmus nem csak a vázizmokra jellemző, de például a mechanikus munkát nem végző idegszövetre is. [9]

Az arginin közvetve az izomnövekedés mértékét is képes befolyásolni, ugyanis emeli a vérben keringő növekedési hormon koncentrációját. [10]

Források

  1. Nelson, D. L. 1., Lehninger, A. L., & Cox, M. M. (2005). Lehninger principles of biochemistry (4th ed.). New York: W.H. Freeman. ISBN 0-7167-4339-6 (2004)!
  2. Creatine". MedLine Plus Supplements. U.S. National Library of Medicine. 20 July 2010. Retrieved 2010-08-16
  3. a b Markus Wyss, RIMA Kaddurah-Daouk. Creatine and Creatinine Metabolism. Physiological Reviews Vol. 80, No. 3, July 2000 Printed in U.S.A
  4. a b Aaserud R, Gramvik P, Olsen SR, Jensen J. Creatine supplementation delays onset of fatigue during repeated bouts of sprint running. Scand J Med Sci Sports 8: 247–251, 1998.
  5. a b Engelhardt M, Neumann G, Berbalk A, and Reuter I. Creatine supplementation in endurance sports. Med sci sports exercise 30: 1123–1129, 1998.
  6. a b Maganaris CN, Maughan RJ. Creatine supplementation enhances maximum voluntary isometric force and endurance capacity in resistance trained men. Acta Physiol Scand 163: 279– 287, 1998.
  7. Nitric Oxide (NO) Receptors! (angol nyelven)
  8. Nitric Oxide (NO) (angol nyelven)
  9. C. Iadecola , J. Li , T. J. Ebner , X. Xu. Nitric oxide contributes to functional hyperemia in cerebellar cortex. American Journal of Physiology - Regulatory, Integrative and Comparative Physiology Published 1 May 1995 Vol. 268 no. 5, R1153-R1162.
  10. Julia Alba-Roth†, O. Albrecht Müller, Jochen Schopohl, And Klaus Von Werder. Arginine Stimulates Growth Hormone Secretion by Suppressing Endogenous Somatostatin Secretion. The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism. Published Online: July 01, 2013