„Jean Froissart” változatai közötti eltérés

1 552 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
→‎Szemlélete: -bővítés
(→‎Szemlélete: -bővítés)
[[Image:Froissart.jpg|thumb|balra|250px|Froissart szobra [[Louvre]] homlokzatán]]
 
 
Froissart történetírói munkássága magán viseli a [[Burgundi Hercegség|burgundi udvarban]] akkor újra felvirágzó lovagi szemléletet: teljesen figyelmen kívül hagyja, vagy elítéli a társadalmi változásokat, melyek a Százéves Háborúban végbementek. Legfontosabb forrása a [[Jean Le Bel]] történetíró által írt ''Igaz történet'' volt, melyből helyenként szó szerint másol.
 
Művét több részletben, és Gui de Chatillon, [[Blois]] grófja kérésére írta meg. Legfontosabb forrása a [[Jean Le Bel]] a liege-i Szent Lambert kanonokának ''Igaz története'' volt, melyből helyenként szó szerint másol. Célja anak bemutatása, hogy hogyan és mily okból tört ki a háborúskodás Franciaország és Anglia királya között.
 
„A célból, hogy a franciaországi és angliai háborúkban született vitéz fegyvertények méltó módon megörökíttessenek az emberi emlékezet számára, hogy a jók példát meríthessenek belőlük, nekikezdek írásba foglalni őket” (Froissart, 11. old, idézi Breisach 157.old.).
 
Véleménye szerint a háború oka az volt, hogy [[III. Eduárd angol király|III. Edward]] igényt támasztot a francia trónra. [[IV. Fülöp francia király|Szép Fülöpnek]] ugyanis három fia és egy lánya volt. A fiúk mind Franciaország királyai lettek, de utód nélkül haltak meg - Fülöp egyetlen leányának pedig Edward a fia. Franciaország 12 pairje azonban figyelmen kívül hagyta a [[Lex Salica|Lex Salicára]] hivatkozva a leányági öröklést és a trónt Valois Fülöpnek adták. Froissart történetírói munkássága magán viseli a [[Burgundi Hercegség|burgundi udvarban]] akkor újra felvirágzó lovagi szemléletet: teljesen figyelmen kívül hagyja, vagy elítéli a társadalmi változásokat, melyek a Százéves Háborúban végbementek.
 
Művét több részletben írta. Erről és magáról az alábbi módon nyilatkozik.
{{idézet2|Én, Jean Froissart, [[Hainaut]] grófságból és [[Valenciennes]] város népéből származó pap és jelenleg [[Chimay]] kincstárnoka és kanonokja, aki
valaha belefogtam a nemes és magasztos történések, a mind Franciaországban és Angliában, mind az egyebütt folyó háborúk során véghezvitt nagy haditettek
prózában való elbeszélésébe és könyvvé szerkesztésébe, ím, most elhatároztam, hogy írásba foglalom azokat a nagy hányattatásokat és sorscsapásokat, amelyek Flandriát sújtották a gentiek szembeszegülése miatt. Nagy bajoknak voltez szülője, mint ezt majd elolvashatják kegyelmetek történetemben, amely az Úr 1378. évében veszi kezdetét.|Froissart, 121.old)}}
 
Elítéli a paraszti és városi mozgalmakat. [[John Ball|John Ballt]] csak bolond kenti papként emlegeti. Az 1358-as Jacquerie kapcsán arról ír, hogy a parasztok azt hangoztatták, hogy „uraik hasonlóságára formált emberek, mégis állatokként kezelik őket. Ebből ők nem kérnek, nem szenvedhetik tovább, egyenlőek akarnak lenni.” (Froissart 139, idézi Breisach 158.old.)