„Gőznyomás” változatai közötti eltérés

Megjegyzendő, hogy egy anyag gőznyomása általában különböző attól függően, hogy az anyag szilárd vagy folyékony halmazállapotban van. Ha a hőmérséklet olyan, hogy a folyadék gőznyomása '''magasabb''', mint a szilárd halmazállapotúé, akkor a folyadék párolog, de lecsapódáskor szilárd halmazállapotba kondenzálódik, vagyis a folyadék '''megfagy'''. Ha egy hőmérsékleten a folyadék gőznyomása '''alacsonyabb''', mint a szilárd halmazállapotúé, akkor a szilárd rész párolog, de a gőz folyadékká kondenzálódik, vagyis a szilárd rész '''olvad'''. Az a hőmérséklet, ahol a két gőznyomás egyenlő, egyensúly áll fenn a két [[fázis]] között. Ezt a hőmérsékletet [[olvadáspont]]nak hívják.

 

A víz, mint minden folyadék, akkor kezd forrni, ha gőznyomása eléri a légkör nyomását. Magasabb hegyeken az atmoszferikus nyomás alacsonyabb, ezért a víz alacsonyabb hőmérsékleten kezd forrni. A víz forráspontja 100 kPa környékén az alábbi közelítő képlettel számítható:

:<math>t_v = 100 + 0,000~2772 \cdot (p - 101~000) - 1,24 \cdot 10^{-9} \cdot (p - 101~000)^2 \, </math>,