„Rexa Dezső” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Élete |
|||
20. sor:
Nemeskúti '''Rexa Dezső''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1872]]. [[február 28.]] – [[Budapest]], [[1964]]. [[november 19.]]) irodalomtörténész, helytörténész, nyelvész, író.
==
[[Nyitra vármegye|Nyitra vármegyéből]] Pestre származott nemes családban született. Édesapja [[Rexa Pál]] (1834, [[Csejte]] – 1898. december 18., Csejte) jogtudor, ügyvéd, földbirtokos; édesanyja Peregriny Gizella volt. A család sokáig a Deák téri evangélikus iskola első emeletén lakott; a gyermek Rexa Dezső ablaka a mai [[Szomory Dezső tér]]re nézett. A lakás alatti iskolában kezdte meg tanulmányait, ám az első osztály végén [[vörheny|vörhennyel]] súlyosan megbetegedett, és jobb fülére meg is süketült.
Eleinte meglehetősen rossz tanuló volt, majd némelyes jogi tanulmányok után megkomolyodva még mindig Budapesten elvégezte a kereskedelmi akadémiát — időközben, 1899. szeptember 18-án a [[Fejér vármegye|Fejér megyei]] [[Cece|Cecén]] feleségül vette Szerényi Adrienne-t — és 1902-ben kezelő szakvizsgát tett az [[Országos Levéltár]]ban. Ekkor már jó ideje jelentek meg regényei, elbeszélései, a levéltári kutatás iránti érdeklődése azonban csak akadémiai tanulmányai közben támadt fel.
Első munkahelye [[Alsókubin]]ban, [[Árva vármegye]], levéltárában volt 1902. szeptember 8-tól. 1910 szeptemberétől Székesfehérváron Fejér, majd 1919. november 1-től nyugdíjazásáig, 1937. szeptember 30-ig Budapesten [[Pest vármegye]] levéltárosa volt. Első, a levéltárban kutatók munkáját segítő gyűjteményeit saját költségén jelentette meg.
Az első világháborúban [[zászlós]] rendfokozattal haditudósítóként vett részt (44. születésnapján kellett bevonulnia). A [[trianoni béke]] családját (s így őt is) megfosztotta vagyonától; ezután levéltárosként kapott jövedelméből kellett megélnie. Az 1920-s évek második felében kollégájával és munkatársával, [[Gorzó János]]sal rendezte, selejtezte és költöztette Pest vármegye levéltárát — ezt a munkájukat máig példaértékűnek tartják. Gorzó János: Vecsés nagyközség története című könyvéhez (1938) előszót is írt.
A kutatómunkát nyugdíjas éveiben sem hagyta abba, de a [[felszabadulás]] után az eredményeit összesítő írások megjelentetését rendszeresen elutasították; egy posztumusz válogatása<ref>Rexa Dezső: Beszélő utcák, pletykáló házak. Budapest Könyvek. Budapest, 2012. ISBN 978 963 7537 33 2</ref> csak 2012-ben jelent meg.
== Munkássága ==▼
▲==Munkássága==
Sajtó alá rendezte [[Fáy András|Fáy]], [[Gvadányi]], [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy]], [[Petőfi Sándor|Petőfi]], [[Széchenyi István|Széchenyi]] kevésbé ismert műveit. Sokat foglalkozott színháztörténettel, Budapest múltjával, könyvritkaságokkal. Irodalmi tevékenysége sokrétű volt: írt verseket, elbeszéléseket, regényt, színdarabot. Külföldi írókat fordított. Írásait anekdotázó, kellemes stílus jellemzi. Elkezdte összegyűjteni a vármegyei levéltárakban őrzött [[címeres levél|címeres leveleket]], de ezt nem fejezte be.
Kulcsfontosságú szerepe volt [[Báthory Erzsébet]] emlékének befeketítésében.<ref>Nagy László: Az erős fekete bég, 25-46. old.</ref>
== Művei ==
* Katalin (elbeszélés, Bp., 1895);
* Az életregény (Bp., 1898);
39 ⟶ 48 sor:
* Az árvavármegyei levéltár czímerpecsétei. (Turul, 30, 1912)
* A modern ember (bohózat, Bp., 1923);
* Petőfi és Pest – Pilis – Solt – Kiskun vármegye (
* A Nemzeti Színház megnyitásának története (
* [[Szathmáry István]], Rexa Dezső (szerk).: Kecskemét törvényhatósági jogú város általános ismertetője és címtára (Újpest, 1930);
* [[Szathmáry István]], Rexa Dezső (szerk).: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára (Budapest, 1930);
* Petőfi és [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] emlékei. (Budapest, 1931)
* [[Gyulay Sándor]], Rexa Dezső, [[Szathmáry István]] (szerk).: Vasvármegye és Szombathely megyei város általános ismertetője és címtára (Budapest, 1931);
* Somogy vármegye és Kaposvár megyei jogú város általános ismertetője és címtára (Budapest, 1932);
* Tabán (Somogyi Aladárral, Bp., 1934);
* [[Margitsziget]]. (Budapest, 1940) [http://www.bibl.u-szeged.hu/oszikek/msziget/rexa/rexa.html részletek]
48 ⟶ 61 sor:
* A könyvek ára a XIX. század első felében. ([[Magyar Könyvszemle]], 1962/1.)
==
{{források}}
== Források ==
* [http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/r/r21639.htm Magyar életrajzi lexikon]
*{{Bplex|2|367}}
* [[Hidvégi Violetta]]: Az ízes szavú levéltáros. In: Rexa Dezső: Beszélő utcák, pletykáló házak. Budapest Könyvek. Budapest, 2012. ISBN 978 963 7537 33 2
==Irodalom==
| |||