„Pálmonostora” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a szöveg pozíciója
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
27. sor:
'''Pálmonostora''' története az [[Árpád-kor]]ig vezethető vissza.
 
Egy [[14. század|XIV. század]] közepén kelt oklevélből tudjuk, hogy jelenlegi területén monostor állt, mely a [[tatárjárás]]kor elpusztult. [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király már pusztaként adományozta el néhány családnak. '''Chegzeiektől''' később a birtoktárs '''Becsei Töttös''' főajtónálló-mester kívánta megszerezni részüket, majd két esztendővel később a másik helyi birtokos családtól, Pétermonostori Miklós fiától és unokáitól meg is vette, és ezek még a '''IV. Béla''' által kiállított [[privilégium]] levelek átadását is vállalták. A birtok a [[16. század|XVI. század]] végéig számtalanszor gazdát cserélt. A [[A török kiűzése Magyarországról|török kiűzése]] után az '''Orczy''' [[báró]]k kezére került, majd közvetítő útján '''Pallavicini Sándor''' [[őrgróf]] vásárolta meg. A [[19. század|XIX. század]] végén tőle váltották meg földterületeit a helybéli részesművelők.
 
A település újkori fellendülésében jelentős szerepet játszottak az [[1830-as évek]]től betelepülő dohánykertész családok. A lakosság évtizedeken keresztül foglalkozott dohánytermesztéssel. Ezt a tipusú mezőgazdasági munkát őrzi község címere is. Településünket Pusztaként, majd Puszta-Péteriként, Péteri-Pusztaként később Alsó- és Felsőpéteriként jegyezték. [[1900]]-tól Alsó- és Felsőpéteri egyesülése után '''Pálmonostora''' nevet vette fel.