„Szalay Sándor (magfizikus)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Életrajz: Fixed typo Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés |
|||
4. sor:
== Életrajz ==
Apja nyíregyházi fizikatanár volt. {{forrás|Apja neve Szalay András.}}
[[Budapest]]en tanult, [[Tangl Károly]]nál doktorált, mérőeszközeinek tervezésében [[Békésy György]] segítette tanácsaival. A [[végzés]] után állás nélküli Szalayt [[Szent-Györgyi Albert]] hívta maga mellé kutatni.
10. sor:
Először [[Lipcse|Lipcsében]] kutatott két évig [[Peter Debye]] mellett,<ref>Berényi 2004</ref> majd [[Ernest Rutherford|Rutherfordot]] kérte Szalay Sándor, hogy mellette dolgozhasson a [[Cavendish Laboratórium]]ban. A tíz pályázó közül Rutherford őt választotta ki a féléves ösztöndíjra. Itt megtanulta a nukleáris technika mellett azt, hogyan kell saját kezűleg műszereket készíteni.
[[1935]]-ben hívta [[Gyulai Zoltán]] (a magyar kristálykutatás megteremtője) tanársegédnek a [[Debreceni Egyetem|debreceni egyetem]]re. Itt Szalay magfizikai műhelyt épített ki, számos tehetséges tanítványt nevelt ki. A [[második világháború]] rombolásai után tanítványaival újjáépítették az egyetem Kísérleti Fizika Intézetét. Felhasználták a radioaktív nyomjelzést az orvostudományban. Szalay [[Geiger–Müller-számláló]]kat épített, és [[urán]]lelőhelyeket keresett Magyarországon.
[[1952]]-ben [[Kossuth-díj]]at kapott. [[1954]]-ben létrehozták az [[MTA Atommagkutató Intézete]]t, röviden ATOMKI-t. [[1978]]-ban [[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|Állami Díj]]jal tüntették ki az atommagfizikában és népgazdasági jelentőségű alkalmazásában elért eredményeiért és kutatásirányító, iskolateremtő munkásságáért. 1987-ben halt meg.
| |||