„Kultsár István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
==Élete==
Nemesi származású iparoscsaládból származott. Apja jómódú csizmadia. 1770-1778 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben [[Pannonhalma|Pannonhalmán]] bölcseletet, 1782-ben [[Pozsony]]ban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–1789), a [[szombathely]]i (1789–96), majd az [[esztergom]]i (1796–1799) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta [[Mikes Kelemen (író)|Mikes Kelemen]] addig ismeretlen leveleskönyvét ([[Törökországi levelek]]). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György]] [[Festetics László|László]] fia mellett, majd a gróf [[Viczay család]]nál volt nevelő. 1802-ben a [[jéna]]i mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban [[Pest (történelmi település)|Pest]]re költözött.
A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti [[Hazai és Külföldi Tudósítások|Hazai Tudósítások]]at (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig [[Nemzeti Tudósítások]] néven élt a lap. Munkáját eleinte maga [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy]] buzdította és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója. 1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta és kezelésére alapítványt tett. 1827–1828-ban részt vett az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.
| |||