„Magyarországi ruszinok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Oktatás |
|||
6. sor:
[[Fájl:Ruszin törzsek másolata.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Ruszin néprajzi csoportok]]
A ruszinok eredetüket tekintve mind a [[Kárpátok]]hoz kötődtek: a történelmi Magyar Királyságban élő csoportjaik a mai [[Kárpátalja]] és Kelet-[[Szlovákia]] területén éltek. Egyes csoportjaik onnan vándoroltak el a [[18. század]]ban a mai Magyarország északkeleti vidékeire. A ruszin aratók évszázadokon át az Alföldön vállaltak aratási munkákat, vagy éppen szüreteltek Tokaj-Hegyalján.<ref>[http://www.rusyn.hu/hu/kulturalis-ertekeink-es-hagyomanyaink ruszin hagyományok]</ref>
[[Magyarország]]on a szocialista [[Kádár János|Kádár]]-korszakban a ruszinokat a [[Magyarországi szlovákok|magyarországi szlovákságba]] sorolták, emiatt nem volt saját szervezetük, iskolájuk és így nem alakulhatott ki sem a ruszin értelmiség réteg, sem a ruszin kultúra. Szerencsére a komlóskai születésű ruszin költő, [[Hattinger-Klebaskó Gábor]] – aki szlovákosítás ellenére ruszinnak vallotta magát – saját erőfeszítésével buzdította a ruszinságot. Sok ruszin irodalmat írt, majd társa, [[Csépányiné Kiss Judit]] is követte őt. Majd [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után, [[1991]]-ben a [[magyar kormány]]zat is elismerte a hazai ruszin kisebbséget. Megalakultak a ruszin [[helyi kisebbségi önkormányzat|kisebbségi önkormányzat]]ok, szervezetek. Azóta biztosított a ruszin nyelvű [[ruszin irodalom|irodalom]], kultúra művelése, [[Komlóska|Komlóskán]] létrejött a [[Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ]], egy nemzetiségi óvoda és iskola is.
| |||