„Magdeburg ostroma (1630–1631)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Crimea átnevezte a(z) Magdeburg ostroma (1630-1631) lapot a következő névre: Magdeburg ostroma (1630–1631): Nagykötőjel.)
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{lektor}}
{{csata infobox
|név= Magdeburg ostroma (1630–1631)
|kép=Sack of Magdeburg 1631.jpg
|képleírás= Magdeburg ostroma
|konfliktus=[[Harmincéves háború]]
|időpont=[[1630]] júliusa - [[1631]]. [[május 20.]]
|helyszín=[[Magdeburg]]
|eredmény=Katolikus győzelem
|egyik fél=[[Fájl:Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg|25px]] [[Német-római Birodalom]] <br /> [[Fájl:Marienfahne.gif|25px]] [[Katolikus Liga (1609)|Katolikus Liga]]
|másik fél= [[Fájl:Flag of Sweden.svg|25px]] [[Svédország]]
|parancsnokok1= [[Fájl:Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg|25px]] [[Johann t’Serclaes Tilly]] gróf <br /> [[Fájl:Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg|25px]] [[Pappenheim]] gróf
|parancsnokok2= [[Fájl:Flag of Sweden.svg|25px]] [[Dietrich von Falkenberg]] ezredes †
|erők1= 25 000 katona
|erők2= 2400 katona
|veszteségek1= 300 halott <br> 1600 sebesült?
|veszteségek2= 25 000 fő a lakosságot is beleértve.
}}
 
== A szemben álló felek ==
=== A Német-római Birodalom és a Katolikus Liga ===
A csatában e kettő fél közül a [[Katolikus Liga (1609)|Katolikus Ligáé]] a nagyobb szerep. Ennek a hadseregnek az ostromban harcoló részének parancsnoka [[Johann t’Serclaes Tilly]] volt. Hadserege hatalmas létszámfölényben volt Magdeburg helyőrségével szemben. Létszáma több mint 25 000 fő volt, ehhez jöttek még az ostromhoz hozatott ágyúk. A hadsereg ugyanakkor nem mondható kifejezetten katoliksunakkatolikusnak, mert nagyrészt zsoldosokból állt, akiket az elfoglalt protestáns területekről toboroztak.
 
=== Svédország (protestánsok) ===
A svédek hatalmas túlerővel találták szemben magukat. Viszont bőséges volt az ellátmányuk, nagy készlettel rendelkeztek. Magdeburg nagy és erős vár volt. és eddig nem tudták soha bevenni. A svéd helyőrség száma a város lakosait leszámítva alig érte el a 2400 főt, melynek parancsnoka Dietrich von Falkenberg ezredes volt.
 
== Az ostrom ==
[[Fájl:Eduard Steinbrück Die Magdeburger Jungfrauen.jpg|thumb|260px|balra|Az ostromlók miután bejutottak a városba, hatalmas fosztogatást és mészárlást rendeztek. (Eduard Steinbrück festménye)]]
Az [[ostrom]] [[1630]] júliusában kezdődött el. Bár többszörös túlerőben voltak az ostromló katolikus seregek, az erős vár és a védők kitartó hősiessége miatt nem sikerült bevenniük a várat. De több hónap után világossá vált a védők számára, örökké nem tarthatják magukat. A város vezetői béketárgyalásokat akartak kezdeményezni, de [[Dietrich von Falkenberg]] ezredes arra biztatta őket, hogy hamarosan megjönnek [[II. Gusztáv Adolf svéd király]] felmentő csapatai. De a felmentő csapat nem ért időben Magdeburgba. [[1631]]. [[május 30.|május 30-án]] a katolikusok végső rohamot indítottak a vár ellen, mely nem tudta megvédeni magát. Bár a helyzet reménytelen volt, a katonák a lakossággal karöltve bátran védekeztek, mindent bevetettek, de minden hiábavaló volt. A város elesett. A zsoldosok mindent elvettek, elvittek pénzt, marhát, lovat, még túszokat is szedtek. A város lakói halálra voltak ítélve, mert hevesen védekeztek, sokakat legyilkoltak, felakasztottak. A várost pedig felégették, alig 130 ház élte túl a pusztulást. A város szinte minden lakosa meghalt, kivéve akik a templomban kerestek menedéket és néhány szerencsés embert. A város lakosaiból végül 5000, többségében nők maradtak életben.
 
== A „magdeburgi véres Biblia” ==
A mészárlás közepette történtek csodák is. Egy Krammler nevű protestáns lelkészt egy kisebb kápolnában találták meg a zsoldosok, aki éppen imádkozott. A zsoldosok kardot rántottak, Krammler pedig a Bibliával védekezett, ami felfogta a kardok által történt ütéseket. Miközben a pap a Bibliával védekezett, pont a végítélet részénél nyílt ki a könyv. A hálás pap megőrizte a Bibliát, ami még most is megtalálható.
 
==Az ostrom következményei==