„Flavonoidok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a form |
||
1. sor:
A '''''flavonoid'''''ok a [[növények|növényvilágban]] elterjedt gyógyhatású vegyületcsoport, sok gyógynövény a flavonoidoknak köszönheti előnyös tulajdonságait.
<!--[[Kémia]]i szerkezete a szénszám alapján C6C3-C6 képlettel írható fel. Sok esetben a flavánváz (aglikon) [[szénhidrát]]hoz kapcsolódik [[glikozidok|glikozidos kötéssel]]
A flavonoidok nevüket sárga színükről kapták (flavus latinul sárga). Az [[Ultraibolya sugárzás|UV-fény]]t elnyelik, így a [[rovarok]] számára a virágzat flavonoidtartalma attraktáns (=vonzó) hatású.▼
▲A '''flavonoidok''' nevüket sárga színükről kapták (flavus latinul sárga). Az [[Ultraibolya sugárzás|UV-fény]]t elnyelik, így a [[rovarok]] számára a virágzat flavonoidtartalma
Ezt a vegyületcsoportot Nobel díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert fedezte fel 1930-ban.▼
▲Ezt a vegyületcsoportot [[Nobel
== Kémiai szerkezet ==▼
▲== Kémiai szerkezet ==
[[Fájl:Flavan_numb.jpg|bélyegkép|265x173px|A flaván atomjainak számozása]]
22. sor:
== A flavonoidok kémiai csoportosítása ==
[[Fájl:2-Phenyl-1,4-benzopyrone.svg|bélyegkép|280px|A flavon molekuláris szerkezete]]▼
A legfontosabb csoport. Rákellenes, kardiovaszkuláris, antibakteriális, antifungális és gyulladásgátló hatásuk van.
▲[[Fájl:2-Phenyl-1,4-benzopyrone.svg|bélyegkép|280px|A flavon molekuláris szerkezete]]
A szűkebb értelemben vett flavonoidokat (a 2-fenil-kromán származékait) az ábrán C-vel jelölt gyűrű tulajdonságai szerint csoportosítjuk:
51 ⟶ 50 sor:
| flavonol || align="center"| + || align="center"| + || align="center"| + || kempferol, kvercetin ([[rutin]]), miricetin
|}
Az utóbbi évek vizsgálataiból az derült ki, hogy az antioxidáns hatásért
69 ⟶ 67 sor:
[[Fájl:Rutin structure.svg|bélyegkép|jobbra|250px|Rutin]]
Egy flavonoidot akkor tekintünk bioflavonnak/bioflavonoidnak, ha rendelkezik a P-faktor hatással: a vénák-kapillárisok falát tömíti, a kollagén lebomlását gátolja, így erősíti az érfalakat. Ezen alapul a Venoruton és a Detralex gyógyszer hatása. A bioflavonok erős [[antioxidáns]] hatású bírnak, így a bőrfiatalság megőrzésében, és a [[Daganat|tumoros]] megbetegedések kemoprevenciójában használhatók eredményesen.<ref>{{cite web|url=http://www.flavin7termekek.hu/tudastar/a-flavonoidokat-erint-kutatasok|title=A flavonoidokat érintő kutatások|accessdate=20140406}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.matuzalem.hu/templates/flavonoidokrol.pdf|title=Matuzalem|accessdate=20140406}}</ref>
Egyik jelentős képviselőjük a [[citrom]]ban is megtalálható [[Rutin (vegyület)|rutin]]<ref>A rutint népiesen citrinnek is nevezik, bár a citrin eredeti értelmében teljesen más vegyületet jelent.</ref>, amit [[Szent-Györgyi Albert]] izolált először, és P-vitaminnak nevezett.<ref>Utóbb kiderült, hogy a rutin nem vitamin, mivel a hiánya nem okoz betegséget, de ez előnyös tulajdonságain mit sem változtat.</ref> A [[Aszkorbinsav|C-vitamin]] hatását potenciálja és kiegészíti, így általában együtt alkalmazzák őket, például a [[Rutascorbin]] tablettában.<ref>{{cite web|url=http://www.flavin7termekek.hu/tudastar/milyen-elelmiszerekbe-talalunk-flavonoidot|title=Milyen élelmiszerekben találunk flavonoidokat?|accessdate=20140406}}</ref>
77 ⟶ 74 sor:
== Fontosabb flavonoid vegyületcsoportok ==
A flavonoidokon belül jelenleg 13 különféle vegyületcsoportot különböztetünk meg, ezeken belül pedig mintegy 4000 különféle szerkezetű flavonoid határozható meg.<ref>{{cite web|url=http://www.diabetes.hu/cikkek/diabetes/0805/a-flavonoidok-egeszsegvedo-hatasa&nofb=true|title=A flavonoidok egészségvédő hatása|accessdate=20140406}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.flavin7termekek.hu/tudastar/hogyan-hatnak-a-szervezetre-a-flavonoidok|title=Hogyan hatnak a szervezetre a flavonoidok?|accessdate=20140406}}</ref>
=== Flavanonok ===
Ezeket a flavonoidokat elsősorban a citrusfélék tartalmazzák nagyobb mennyiségben. Eredendő funkciójuk a természetben, hogy kialakítsák a gyümölcsök ízvilágát. Ide tartoznak többek között a keserű neoheszperidózok (ilyeneket tartalmaz például a grapefruit) és az íztelen rutinózok (nagy arányban fordulnak elő a narancsban).
=== Flavonok ===
A természetben a növényi szövetek színének kialakításáért felelősek (nagy mennyiségben, fémionokkal komplexet létrehozva), illetve közrejátszanak az íz kialakításában is. Elsősorban a fűszer- és gyógynövények tartalmazzák őket nagyobb mennyiségben, mint például a kakukkfű és a rozmaring. A zöldségfélék és gabonafélék szintén gazdagon tartalmazzák őket.
=== Flavonolok ===
Szinte minden növényben megtalálhatóak, de legnagyobb mennyiségben a gyümölcsök és zöldségek, a fűszernövények, illetve a hüvelyesek tartalmazzák őket. A szervezet számára elsősorban azért hasznosak, mert epicatechint és katechint tartalmaznak, amelyek hatékony antioxidánsok.<ref>{{cite web|url=http://csokiegyetem.hu/datadir/document/b687_xocaibroch_hun.pdf|title=Csokiegyetem|accessdate=20140406}}</ref>
=== Antocianidinek ===
Nagy szerepet játszanak a növények színének kialakításában. Elsősorban bogyós gyümölcsökben találhatóak meg, s színük elsősorban a környezet pH értékétől függ. Savas környezetben vöröses, lúgosban pedig kékes színűek. Nagy mennyiségben fellelhetőek a körtében, almában, a különféle csonthéjas gyümölcsök héjában. Emellett gazdag forrásai a
▲Nagy szerepet játszanak a növények színének kialakításában. Elsősorban bogyós gyümölcsökben találhatóak meg, s színük elsősorban a környezet pH értékétől függ. Savas környezetben vöröses, lúgosban pedig kékes színűek. Nagy mennyiségben fellelhetőek a körtében, almában, a különféle csonthéjas gyümölcsök héjában. Emellett gazdag forrásai a lilahagyma, a vörösbab, a rebarbara és a retek is.
== Jegyzetek ==
| |||